Negatív üzenetnek tartja a Nemzetközi Vöröskereszt, hogy öt uniós ország kilép a taposóaknákat tiltó egyezményből, de az Európai Bizottság nem kommentálta döntésüket.
HIRDETÉS
Oroszország ukrajnai háborúja arra késztetett néhány országot, hogy átértékelje álláspontját a gyalogsági aknákkal kapcsolatban. A taposóaknák áldozatai túlnyomó részben civilek, ráadásul a gyerekek aránya is magas közöttük.
Az 1997-ben aláírt Ottawai Egyezmény tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Finnország most bejelentette, hogy ki akar lépni a nemzetközi egyezményből.
Az egyezményt 164 ország ratifikálta, az összes EU-tagállam, valamint a legtöbb afrikai, ázsiai és amerikai ország.
A 33 állam között van Oroszország, Kína, India, az Egyesült Államok, Izrael és több arab ország, amely nem írta alá a taposóaknákat betiltó szerződést.
A Landmine Monitor 2024 című jelentés szerint -, amelyet a Nemzetközi Kampány a taposóaknák betiltásáért - kazettás bombák koalíciója (ICBL-CMC) tett közzé - 2024-ben világszerte széles körben használtak gyalogsági aknákat.
Egyes esetekben a nemzeti hadseregek vagy a kormányerők telepítettek ilyen fegyvereket, például Mianmarban, ahol legalább 1999 óta vetetik be azokat. Oroszország szintén széles körben alkalmazott taposóaknákat Ukrajna megszállásakor, Ukranja jelenleg a világ legsúlyosabban aláaknázott országa.
A gyalogsági aknákat gyakran használják a nem állami fegyveres csoportok is. A jelentés szerint ez volt a helyzet 2024-ben Kolumbiában, Gázában, Indiában, Mianmarban, Pakisztánban, és valószínűleg Beninben, Burkina Fasóban, Kamerunban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Maliban, Nigerben és Nigériában is. Jelenleg a világ legalább 58 országát szennyezik gyalogsági aknák.
Egy "fegyver a múltból
"Tudjuk, hogy a gyalogsági aknák áldozatainak több mint 80%-a civil, a gyermekek száma különösen nagy közöttük" - mondta Gilles Carbonnier, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának alelnöke az Euronewsnak.
Szerinte a gyalogsági aknák "a múlt fegyverei", mivel elsősorban civileket ölnek és csonkítanak meg, és katonai szempontból kevéssé hatékonyak.
"Először is, gyakran a hadsereg saját oldalán, a saját katonáiknak vagy a baráti erőknek okoznak kárt. Másodszor, az aknamentesítés rendkívül költséges és hosszú időt vesz igénybe" - mondta Gilles Carbonnier, hozzátéve, hogy Horvátország még mindig találhatóak taposóaknák a 35 évvel ezelőtti délszláv háborúból.
A Landmine Monitor 2024 szerint a gyalogsági aknák 2023-ban 833 áldozatot követeltek, ami 2011 óta a legmagasabb szám egy éven belül.
A halálos áldozatokon túl a gyalogsági aknák sebesültek és megcsonkítottak hosszú sorát hagyják maguk után.
"Kilencéves koromban láttam az első aknasérültet. Aztán százakat számoltam össze" - idézte fel az Euronewsnak korábbi afganisztáni, pakisztáni, Sierra Leone-i és kambodzsai tapasztalatait Cecilia Strada szocialista olasz európai parlamenti képviselő. Ő volt korábban az apja által alapított Emergency nevű civil szervezet elnöke szerint.
A statisztikák szerint azért a civil lakosság esnek főként áldozatul, mert a gyalogsági aknák még jóval a konfliktusok befejezése után is a helyszínen maradnak. "Afganisztánban láttam, hogy gyerekek olyan taposóaknákra léptek, amelyeket még az oroszok helyeztek el 15 évvel korábban" - mondta el Strada.
Szerint leginkább a nők és a gyermekek érintettek. "Mi történik egy háborús gazdaságban, vagy egy háború utáni gazdaságban? A férfiak a fronton vannak, vagy megsebesülnek, így a nők és a gyerekek legeltetik a juhokat legeltetnek, mennek vízért a folyóhoz, művelik a földet, vagy gyűjtik a fémeket".
"A gyalogsági aknák betiltása teljesen egyértelmű" - szögezi le, emlékeztetve az uniós jogra és a humanitárius jogról szóló genfi egyezményekre - "csakhogy most Európában egy csúszós lejtőn haladunk lefelé".
Az uniós országok tervei
Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország védelmi miniszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a balti térség "alapvetően megromlott biztonsági helyzetére" hivatkozva magyarázzák, miért akarnak kilépni az ottawai egyezményből.
Az Euronews által megkeresett észt védelmi minisztériumban azt mondták, hogy "jelenleg nem tervezik gyalogsági aknák kifejlesztését, felhalmozását vagy alkalmazását". Ezzel a döntéssel azonban a balti országok egyértelmű üzenetet küldenek - írják a közleményben: "Országaink felkészültek, és minden szükséges intézkedést be tudnak vetni területünk és szabadságunk védelmében".
Finnország védelmi minisztere is így indokolta a döntést: "Az ottawai egyezményből való kilépés lehetőséget ad arra, hogy sokoldalúbban felkészüljünk a biztonsági környezet változásaira".
A lett kormány az Euronewsnak adott válaszában még szókimondóbb volt: "Az ukrajnai háború megmutatta, hogy az irányítatlan gyalogsági aknák más aknákkal és fegyverrendszerekkel kombinálva növelik a védelmi erők halálos erejét azáltal, hogy késleltetik vagy megállítják az orosz katonai tömegmozgásokat".
A lett parlament hozza meg a végső döntést arról, hogy az ország kilép-e az ottawai egyezményből.
Lettország jelenleg nem tervezi, hogy nem irányítható gyalogsági aknákat gyárt vagy szállít Ukrajnának. Ezzel szemben a taposóaknák használatát nem zárja ki: "Véleményünk szerint a gyalogsági aknák felhasználhatók, az ellenséges erők szétszórására, vagy csatornázására és irányítására, hogy megtagadják az ellenségtől a nem kellően védhető terepet" - olvasható a varsói kormány Euronewsnak adott nyilatkozatában.
Az Európai Unió intézményei nagyjából egyetértenek ezekkel a tervekkel, annak ellenére, hogy az EU álláspontja a témában egyértelmű: "A gyalogsági aknák bárhol, bármikor és bármely szereplő általi használata továbbra is teljesen elfogadhatatlan" - olvasható a gyalogsági aknák betiltásáról szóló, 2024-ben elfogadott hivatalos dokumentumban.
Az Euronews sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság az Euronews kérdésére elzárkózott attól , hogy elítélje az öt balti tagállam döntését.
"2023 óta több mint 174 millió euróval járultunk hozzá a humanitárius aknamentesítéshez, ebből 97 millió eurót kifejezetten aknamentesítésre költöttünk" - emlékeztetett Anouar El Anouni bizottsági szóvivő, anélkül, hogy kommentálta volna a kivonási terveket.
A téma szerepelt az Európai Parlament "A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról" szóló éves jelentésében, amelyről áprilisban szavaztak Strasbourgban.
Egy módosító indítványt, amely "határozottan elítéli egyes tagállamok azon szándékát, hogy kilépjenek az 1997-es egyezményből", kézfeltartással elutasítottak. Egy másik, az Európai Néppárt által benyújtott és 431 igen szavazattal elfogadott indítvány lényegében igazolja a balti országok lépéseit, és Oroszországot teszi felelőssé azokért.
Az orosz fenyegetések azonban nem indokolják, hogy az uniós országok hasonló válaszlépéseket tegyenek - mondta Gilles Carbonnier, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának alelnöke az Euronewsnak.
"A nemzetközi humanitárius jog és a humanitárius leszerelési szerződések pontosan a fegyveres konfliktusok kivételes körülményei között, a legrosszabb körülmények között érvényesek. A nemzetközi humanitárius jog pedig nem a kölcsönösségen alapul, mert az egy lefelé tartó spirált indítana el" - mondta.
Az uniós országok ilyen lépései szerinte dominóhatást idézhetnek elő, "negatív jelzést" küldve a világ azon országai számára, amelyek jelenleg fegyveres konfliktusban állnak, de még mindig betartják az egyezményt.