Az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges bíróságnak várhatóan a hollandiai Hága ad otthont.
HIRDETÉS
Az a különleges bíróság, amelyet a nyugati országok az Ukrajna elleni agresszió bűntettének üldözésére kívánnak létrehozni, nem fogja távollétében bíróság elé állítani Vlagyimir Putyint, amíg ő az az Orosz Föderáció elnöke - nyilatkozták uniós források az Euronewsnak.
Ugyanez vonatkozik majd Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökre és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterre is - közölte két európai tisztviselő, aki ismeri a folyamatot.
Elmondásuk szerint a vádemelés csak akkor lesz lehetséges, ha a vádlottak fizikailag is jelen vannak a teremben. Ez azonban valószínűtlen, mivel Oroszország nem ismeri el Ukrajna lerohanását bűncselekményként és határozottan ellenzi a Nyugattal való együttműködést.
Alternatív megoldásként egy távollétében lefolytatott pert is lefolytathatnak azután, hogy Putyin távozik hivatalából.
A feltételeket az a megállapodástervezet tartalmazza, amely jogalapot biztosítana a különleges bíróság felállításához a strasbourgi székhelyű emberi jogi szervezet, az Európa Tanács keretében. A szervezet nem része az Európai Uniónak, de a blokk szorosan részt vesz az Európa Tanács folyamataiban.
A technikai munka március végén fejeződött be az úgynevezett "magcsoport" strasbourgi ülésén, amely három különálló dokumentumtervezetet készített: egy kétoldalú megállapodást Ukrajna és az Európa Tanács között, a különleges bíróság alapszabályát és a különleges bíróság irányítását részletező megállapodást.
Az aláírást május 9-ére tervezik Kijevben, a dátum egybeesik az Európa-nappal, bár a pontos időzítés még a politikai jóváhagyástól függ.
A távollétben lefolytatandó eljárásra vonatkozó korlátozásokat az országok közötti "kompromisszumnak" tekintik - jelezte egy uniós tisztviselő. Hónapokig tartó tanácskozások után a rendelkezés most már készen van, és gyakorlatilag nincs esély rá, hogy a bemutatás előtt módosítsák.
"Végső soron a politikáról és az alkudozásról van szó" - mondta a tisztviselő.
Amint Kijev aláírja a megállapodást, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szavaz a szövegről. A szervezet 46 ország képviselőit tömöríti, Oroszországot nem sokkal az ukrajnai háború kirobbantása után kizárták.
A megállapodás ratifikálásához kétharmados többségre lesz szükség, ami szinte garantált, mivel a tagállamok széleskörűen támogatják a kezdeményezést.
Néhány oroszbarát álláspontot képviselő ország - például Magyarország és Szerbia - tartózkodhat vagy ellene szavazhat, de egyéni vétó nem lesz érvényben.
A kontinensen kívüli demokratikus nemzetek, mint Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Japán, várhatóan ugyancsak csatlakoznak a kezdeményezéshez, ezzel is szélesítve annak legitimitását.
Az Egyesült Államok, amely közeledni kezdett Oroszországhoz, valószínűleg nem vesz részt a kezdeményezésben. Joe Biden kormánya alatt az USA támogatta Ukrajnát, de Donald Trump beiktatása után változott Washington irányultsága.
Az Egyesült Államok nem vett részt a magcsoport március végi ülésén sem. Nem világos, hogy Trump békeszerződésre való törekvése hogyan befolyásolhatja az igazságszolgáltatási eljárást.
"Több mint 38 állam fejezte ki politikai támogatását a bíróság felállítása mellett, valamint az Európai Unió is" - mondta el az Euronewsnak az Európa Tanács szóvivője.
A megállapodások ratifikálása után a bíróság székhelye várhatóan Hágában lesz - közölték a tisztviselők. A holland város fontos helyet foglal el a nemzetközi jogban, ott működik a Nemzetközi Bíróság (ICJ) és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is.
Az ICC korábban külön elfogatóparancsot adott ki Putyin és egyik helyettese ellen, amiért ukrán gyermekeket jogellenesen Oroszországnak adtak át.
Az igazság keresése
Az agresszió bűntettével foglalkozó eseti bíróság felállításának ötletét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatta, hogy biztosítsa Vlagyimir Putyin felelősségre vonását az Ukrajna ellen indított teljes körű invázióért.
A háborús bűnökkel, az emberiség elleni bűncselekményekkel és a népirtással ellentétben, amelyek az atrocitásokat elkövető személyekre, például katonatisztekre és zsoldosokra vonatkoznak, az agresszió bűntette a vezetőre vonatkozik és az agresszor állam irányításáért végső soron felelős személyt veszi célba.
Az agresszió állhat invázióból, megszállásból, annexióból, kikötők blokádjából vagy bármely más, fegyverhasználattal járó támadásból, amelyet egy állam követ el egy másik állam ellen.
Az agresszió bűncselekményének definciója a következő: "egy olyan agressziós cselekmény tervezése, előkészítése, kezdeményezése vagy végrehajtása egy olyan személy által, aki olyan helyzetben van, hogy ténylegesen ellenőrzést gyakorol egy állam politikai vagy katonai tevékenysége felett vagy irányítja azt, amely jellegénél, súlyosságánál és mértékénél fogva az ENSZ Alapokmány nyilvánvaló megsértését jelenti".
Ez alapján Putyin a legvalószínűbb vádlott egy jövőbeli perben.
Bár az ICC az úgynevezett kampalai módosítások értelmében joghatóságot hozott létre az agresszióval kapcsolatos bűncselekményekre, ez csak a Római Statútumot aláíró országokra és azok állampolgáraira vonatkozik. Oroszország, az USA-hoz és Kínához hasonlóan, nem tartozik az aláíró országok közé.
A nyugati szövetségesek ezért vizsgálták meg egy olyan ad-hoc bíróság létrehozásának lehetőségét, amely jogosult lenne az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború konkrét ügyében eljárni.
"Az agresszió bűntette nélkül nem lennének háborús bűnök sem" - mondta február elején Kaja Kallas főképviselő.
"Ezért rendkívül fontos, hogy az agresszió bűntette miatt is legyen felelősségre vonás. Oroszországból és az orosz vezetésből senki sem érinthetetlen".
"Az is nagyon fontos jeleznünk, hogy a büntetlen bűncselekmények csak további agresszióra ösztönöznek" - tette hozzá Kallas, hangsúlyozva, hogy a bíróságot "még a háború vége előtt" fel kell állítani.
A megbeszélések kezdete óta erősen felmerült a vádlottak távollétében történő tárgyalás lehetősége.
Mivel a Kreml nem hajlandó átadni magas rangú tisztviselőit, e változat hívei úgy vélik, hogy ez lenne az egyetlen járható út a minimális igazságszolgáltatás biztosítására. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy a távollétben lefolytatott eljárás illegitim színlelésnek minősülne.
"Szerintem ennek a bíróságnak több mint szimbolikus jelentősége van. Szerintem ez jogi és politikai jelentőségű. Szerintem fontos, hogy létrejöjjön, és bezárja az agresszió bűncselekményének kiskapuit" - mondta az egyik uniós tisztviselő.
"Személy szerint meg vagyok róla győződve, hogy ez nem egy hamis intézmény lesz Hágában, amelynek nincs hatása, hanem valóban évekig szolgálni fog, és a történelem nagyon pozitívan fogja megítélni ezt a bíróságot"."
Az államfők, kormányfők és külügyminiszterek által élvezett mentelmi jog további akadálynak számít a személyes vádemelés előtt.
"A nemzetközi jog azonban fejlődik, és a személyes mentelmi jog nem jelent szabad kezet a büntetlenségre. Az Európa Tanács úgy véli, hogy a különleges bíróság számára ebben a kérdésben talált formula elegendő lesz az elszámoltathatóság biztosításához és a büntetlenség elleni küzdelemhez" - mondta az Európa Tanács szóvivője.
Legutóbb a második világháború utáni nürnbergi tárgyalásokon fordult elő az agresszió bűntettének bíróság elé állítása, akkor a vádat a "béke elleni bűncselekményeknek" nevezték.