A közösségi médiában olyan állítások jelentek meg, hogy Észtország, Lettország és Litvánia az ukrajnai tűzszünet ellen lépett fel, mivel az ideiglenes fegyvernyugvásról szóló tárgyalások elakadtak.
HIRDETÉS
Egy, az X-en található bejegyzés szerint ezek az országok "félnek" attól, hogy a "verhetetlen" orosz hadsereg lerohanja őket, ha Ukrajnában tűzszünet jönne létre. Egy másik poszt szerint a balti államok úgy vélik, a tűzszünet időt adna Moszkvának arra, hogy újrafegyverkezzen, és figyelmét a NATO-val közös határai felé fordítsa. Olyan képek is megjelentek az interneten, amelyeken Észtország, Lettország és Litvánia irányába előrenyomuló orosz erőket látni. Az ilyen bejegyzések félrevezetőek, ha nem egyenesen álságosak.
A torzított állítások a Financial Times március végén közzétett jelentéséből erednek, amely szerint a balti államok védelmi miniszterei arra figyelmeztettek, hogy az ukrajnai tűzszünet drámaian megnövelné az országaikra leselkedő biztonsági fenyegetést. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter állítólag azt mondta a lapnak, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, Oroszország gyorsan átcsoportosítja erőit, ami növeli a fenyegetettségi szintet. Mindezt azután nyilatkozta, hogy a litván védelmi miniszter, Dovilė Šakalienė hasonló megjegyzéseket tett mondván "Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál", és hogy Moszkva a tűzszünet utáni időt arra fogja felhasználni, hogy tökéletesítse katonai képességeit.
Az tehát igaz, hogy a baltiakat aggasztja, hogy mit jelentene számukra egy ukrajnai tűzszünet, azt azonban tévedés állítani, hogy ellenzik azt.
Észtország és Lettország külügyi szóvivői az Euroverify-nak cáfolták a közösségi médiában megjelent állításokat. Hangsúlyozták, hogy országaik támogatják az ukrajnai béke elérésére irányuló erőfeszítéseket, és továbbra is Kijev mellett állnak. Közölték, hogy Oroszországnak fel kell hagynia Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúrájának támadásával,és teljesítenie kell a tűzszüneti feltételeket. Moszkva eddig erre nem mutatott hajlandóságot.