A brüsszeli csúcstalálkozón az uniós vezetők nem támogatták azt a célt, hogy 5 milliárd eurót mozgósítsanak 2 millió lőszer beszerzésére Ukrajna számára.
HIRDETÉS
A Kaja Kallas külügyi főképviselő által kidolgozott terv, amely szerint akár 40 milliárd eurós új katonai támogatásban részesítenék Ukrajnát, nem nyerte el a szükséges politikai támogatást az Európai Unió vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozóján. Ez kétségessé teszi a terv megvalósíthatóságát.
A reakció annyira langyos volt, hogy egyes diplomaták "halottnak" nyilvánították a projektet.
A csúcstalálkozó Ukrajnának szentelt következtetései, amelyeket Magyarország vétója miatt csak 26 ország hagyott jóvá "kivonatként", csak futólag utaltak a Kallas-tervre, anélkül, hogy a pénzügyi számokat célként említették volna.
"Az Európai Tanács emlékeztet az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás fokozására irányuló kezdeményezésekre, különösen a főképviselő azon kezdeményezésére, hogy koordinálja a tagállamok és más részt vevő államok által nyújtott fokozott támogatást, önkéntes alapon" – olvasható a szövegben.
A következtetésekben még az sem szerepel, amit Kallas a tervezetének "legreálisabb" elemének nevezett: 5 milliárd euró, amelyből rövid távon 2 millió lőszert lehetne Kijev számára beszerezni. A tüzérségi lövedékek olcsóbbak és könnyebben beszerezhetők, mint a korszerű fegyverek.
"Fontosnak tartom, hogy kézzelfogható eredményt érjünk el" – mondta Kallas csütörtök reggel, amikor a csúcstalálkozóra igyekezett, és válaszolt a tervezetével kapcsolatos kérdésekre.
"Ha nem tudunk most rögtön dönteni a következő egész évre vonatkozóan, akkor döntsünk rövid távon, melyek azok a közvetlen szükségletek, amelyekkel Ukrajna jelenleg rendelkezik a lőszerrel kapcsolatban".
Volodimir Zelenszkij elnök ugyanezt a kérést intézte a teremben tartózkodó vezetőkhöz virtuális beszédében. "Szükségünk van a tüzérségi lövedékekhez szükséges pénzeszközökre, és nagyon örülnénk, ha Európa minél előbb legalább ötmilliárd euróval támogatna bennünket" – mondta.
Azonban sem Kallasnak, sem Zelenszkijnek nem sikerült meggyőznie a vezetőket: a 2 millió lövedékre, vagy alternatívaként 5 milliárd euróra vonatkozó célszámot sehol sem lehetett látni. Csak egy általános utalás található a "nagy kaliberű tüzérségi lőszerre és rakétákra".
António Costa, az Európai Tanács elnöke e hiányra vonatkozó kérdésre válaszolva azzal próbált kitérni a kérdés elől, hogy a tagállamok már 15 milliárd eurós további támogatást ígértek Ukrajnának, és az Európai Bizottság újrafegyverkezési csomagjának eredményeként a következő hetekben újabb kötelezettségvállalások várhatóak.
"Továbbra is vizsgáljuk, hogy milyen más módon növelhetnénk az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat" – mondta Costa.
"A háború végéig rendíthetetlenül folytatjuk. A háború után pedig továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát a béke garanciáival. És ami a legfontosabb, Ukrajnának az Európai Unióba való integrációjában."
A Kallas-terv bukása nem teljesen meglepő. A csütörtöki csúcstalálkozót megelőző napokban diplomaták aggodalmak sorának adtak hangot a tervezetével kapcsolatban, amelyet egyesek jó szándékúnak, de kapkodva összeállítottnak minősítettek.
Kallas azt javasolta, hogy a katonai hozzájárulások része az egyes országok "gazdasági súlyának" megfelelően történjen, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mint fő mutató segítségével, hogy biztosítsák az adományok igazságos elosztását. Ez a modell nagy ellenállásba ütközött a nagy országok, például Franciaország és Olaszország részéről, amelyektől azt várnák, hogy a GNI-kulcs alapján jelentős hozzájárulásokat nyújtsanak be.
Eközben más országok kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti felajánlásokat – mint például a Costa által említett 15 milliárd eurót – hogyan vennék figyelembe, és hány nem uniós ország, például az Egyesült Királyság és Norvégia kerülne be a közös kötelezettségvállalásba.
A fővárosok arra is választ várnak, hogy a terv hogyan integrálja azt a 18 milliárd eurót, amelyet az EU egy rendkívüli hitel részeként nyújt Kijevnek, amely az Oroszország befagyasztott vagyonából származó váratlan nyereségből származik. (A kölcsönről a következtetésekben is szó esik.)
További kérdés, hogy mennyire lehet hatékony a kezdeményezés a gyakorlatban, ha kezdettől fogva önkéntes programként épül fel, hogy megkerüljék Magyarország vétóját.
A csökkenő remények ellenére egyes diplomaták szerint a Kallas-terv még megmenthető a stratégiai finomításokkal – leginkább a GNI-mutató eltörlésével.