Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az európai védelmi termékek és szolgáltatások valódi egységes piacát kívánja létrehozni. Mennyire megvalósítható ez az elképzelés, és milyen előnyökkel járna az ágazat vállalatai számára?
HIRDETÉS
Egységes védelmi piac létrehozására törekszik az Európai Bizottság, amely az Unió 2030-ig történő felfegyverzéséről szóló tervezetet terjesztett elő.
A védelmi ágazat jelenleg erősen széttöredezett, öt tagállam – Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország uralja a piacot.
Riho Terras észt EP-képviselő úgy látja „nagyon sok nagyon drága terméket gyártunk, de kis számban. Amire szükségünk van az az, hogy a piac képes legyen biztosítani a szükséges mennyiségű lőszert, rakétákat és különböző védelmi felszereléseket, illetve, hogy az országok össze tudjanak fogni és együtt tudjanak vásárolni. És meg kell adnunk a lehetőséget a kis- és középvállalkozásoknak is, hogy a piacon tevékenykedhessenek."
Az ukrajnai orosz invázió óta az EU négyszer annyi haditechnikai eszközt gyárt. A Bizottság azonban jobb koordinációt szeretne, ezért meghatározta azokat a kritikus területeket – például a lég- és rakétavédelmet, a tüzérségi rendszereket, a lőszereket és rakétákat, a drónokat és a katonai mobilitást – amelyeket meg kell erősíteni.
A költséghatékonyság érdekében a Bizottság csoportos beszerzéseket javasol.
„Ma a németek német, a spanyolok spanyol, a franciák természetesen csak francia felszereléseket vásárolnak. Meg kell nyitnunk az országok pályázatait más nemzetek vállalatai előtt is. Lehetőséget kell adni a kis országoknak, hogy integrálódjanak” – mondja Riho Terras.
A Bizottság másik célja, hogy csökkentse a 27 EU-ország függőségét az amerikai katonai felszerelésektől, ezért azt javasolja, hogy a közös ipari bázis megerősítése érdekében ösztönözzék az európai beszerzéseket. Ehhez azonban hosszú távú politikai akaratra is szükség lesz.
A brüsszeli székhelyű European Policy Centre agytröszt képviseletében Paul Taylor úgy látja, „a kérdés az, hogy a tagállamok, amelyeket egyértelműen megrémít a nemzetközi geopolitikai helyzet, valóban fognak-e pénzt befektetni egy hosszútávú projektbe, illetve ha Ukrajnában tűzszünet lenne, hátradőlnének-e, és azt mondanák-e, hogy „oké, vége a pániknak”, vagy tényleg tovább mennének.
„Szerintem ez az alapvető kérdés. Európai védelemre van szükségünk, és ehhez egy évtizednyi erőfeszítés kell” – mondta Paul Taylor.
A védelmi erőfeszítések finanszírozására a Bizottság most 800 milliárd euró elköltését tenné lehetővé.