Szerbia továbbra is mély politikai válságban van, ám az EU tanácstalan: egyensúlyoznia kell a stratégiai érdek – egy csatlakozandó ország támogatása – és a felismerés között, hogy a szerb jogállamiság elmarad az európai normáktól. Van kiút? Riporterünk, Julián López Gómez Belgrádba és Nišbe utazott.
HIRDETÉS
A szerbiai tüntetések akkor kezdődtek, amikor 15-en meghaltak egy vasútállomás előtetőjének leomlásakor Újvidéken. A tüntetők korrupcióval és autoritarianizmussal vádolják a hatóságokat. Miloš Vučević miniszterelnök lemondása ellenére a diákmozgalom több mint 200 városra terjedt ki.
Aleksandar Vučić szerb elnök „forradalmi kísérlettel” vádolja a diákokat. Állítása szerint „külföldi hatalmak” meg akarják őt buktatni, hogy destabilizálják Szerbiát. Az EU eddig diszkrét maradt. Az Európai Bizottság kijelentette: „támogatja a jogállamiságot és a gyülekezési szabadságot”.
Szerbia 2012 óta az EU tagjelöltje. A tárgyalások 2014-ben kezdődtek. Az EU Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere, befektetője és pénzügyi támogatója. Európa további 1586 milliárd eurót különített el vissza nem térítendő támogatások és kedvező hitelek formájában arra az esetre, ha Szerbia további reformokat hajt végre az üzleti, környezetvédelmi és digitális ágazatokban, illetve a jogállamiság terén.
A fiatalok kevesebb korrupciót és több demokráciát, átláthatóságot, igazságosságot, testvériséget és elszámoltathatóságot követelnek. Nem bíznak az ország politikai intézményeiben.
„Sokan már nem is bíznak a választásokban. Nagyon remélem, hogy hamarosan változik valami, különben egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedünk, és egyre távolabb kerülünk a demokráciától” – mondja Lena, 20 éves villamosmérnök-hallgató.
Részt vett egy óriási tüntetésen Nišben, Szerbia harmadik legnagyobb városában barátaival, Stašával és Dimitrijével. „Kevesen tekintenek úgy az országra, mint valamire, amit együtt kell építenünk, amibe mindannyiunknak be kell fektetnünk, és amivel törődnünk kell. (Sokak számára) ez csak valami, amiből pénzre tehetnek szert. Úgy vélem, amit teszünk, az erkölcsileg a helyes út.”
A diákok független igazságszolgáltatást és egyenlő jogokat is követelnek. Nem csatlakoztak semmilyen politikai párthoz vagy ideológiához. Nem hajlandóak megadni a családnevüket, mert a személyes helyzetük lényegtelen.
„A tisztesség és a felelősségvállalás elvei szerint élek. De ahhoz, hogy a tetteim értékesek és hatásosak legyenek, úgy vélem, kollektíven tartanunk kell magunkat ezekhez” – mondja Staša, aki szintén villamosmérnök-hallgató. „És azoknak, akik az országot és a népünket vezetik, példát kellene mutatniuk. Szeretnénk, ha a tudásunknak lenne értéke, és a kemény munkánkat megbecsülnék. Ne a politikai nézeteink alapján ítéljenek meg minket, hanem az alapján, akik vagyunk és amit teszünk!
Miközben a szerb fiatalok az igazságosság és a korrupció ellenifellépés érdekében mozgósítanak, az EU sokak számára nem jelent kézzelfogható valóságot az elhúzódó csatlakozás miatt. Egyesek szerint az EU gyengén reagált a demokrácia leépítésére, ami tovább erősíti a már meglévő euroszkepticizmust a fiatalabb generációkban, állítja Dragana Djurica, a Szerbia-EU kapcsolatok szakértője és a European Movement Serbia (EminS) főtitkára.
„A 45 és 60 év közötti korosztály többségében támogatja az EU-integrációt, míg a fiatalabb generáció közömbösséget, bizalmatlanságot és érdektelenséget mutat az uniós csatlakozás iránt” – mondja Djurica asszony. „A 45 és 60 közötti generáció is volt fiatal, csak épp a 90-es években, és jól emlékeznek az elszigeteltség, a szankciók és a régióbeli konfliktusok időszakára. És nem akarják, hogy ez most megismétlődjön.”
Az EU fokozottabb szerepvállalása az oktatásban, a kulturális csereprogramokban és a finanszírozásban elengedhetetlen a már félrevezető kampányok által is beárnyékolt, elhúzódó csatlakozásba belefáradt szerb fiatalok megszólításához, állítja. „E problémák együttes hatása miatt a polgárok nincsenek tisztában azzal, mit képvisel az EU, mit nyújt, és milyen kötelezettségei vannak Szerbiának az európai integrációs folyamatban” – mondja Djurica asszony. „Ezért reméljük, az EU határozottabban lép fel az általa képviselt értékek védelmében, és azokat megfelelően közvetíti a polgárok felé, hogy ne veszítse el ezt a generációt.
A diákok megfogadták: addig folytatják a mozgósítást, míg az ország míg az ország be nem vezet egy rendszert, „amely a tudást és a munkát értékeli, nem pedig az engedelmességet és a hallgatást”.