A francia elnök kemény költségvetési döntésekre figyelmeztetett, mivel az ország ijesztő államháztartási hiánnyal küzd.
HIRDETÉS
Emmanuel Macron francia elnök az élére áll az európai biztonság átalakítására irányuló, egyre gyorsuló erőfeszítésnek. A kezdeményezést éppen akkor teszi, amikor az Európai Bizottság 800 milliárd eurós tervet készített az európai védelmi szuverenitás megerősítésére, válaszul az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közeledésre, valamint Donald Trump amerikai elnök egyre nagyobb megvetésére mind Ukrajna, mind a NATO irányában.
A katonai kiadásokról szóló franciaországi vita kiéleződésével azonban a politikai megosztottság miatt egyre kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
Franciaország jelenleg a GDP 2%-át fordítja a védelmi ágazatra. Macron a Le Figaro című francia napilapnak elmondta, hogy célja a védelmi kiadásokat az ország GDP-jének 3,5%-ára emelni, ami évente további 30 milliárd eurót igényelne.
Egy ilyen drasztikus emelés nagy kihívást jelentene Franciaország feszült államháztartási helyzetét tekintve. Macron ambíciója ütközik a kormány jelenlegi célkitűzésével, amely szerint 2025 végére a francia költségvetési hiányt a GDP 5,4%-ára kell csökkenteni, szemben a 2024-es 6% körüli értékkel.
A Macron által előterjesztett vitatott törvényjavaslat 30 milliárd euróval csökkentené az állami kiadásokat, és 20 milliárd euróval emelné az adókat a hiány megfékezése érdekében. A kormány előtt az a kérdés, hogy ezt hogyan valósítja meg.
Az egyik vita tárgyát képező javaslat a nemzeti hitel, egy olyan intézkedés, amelyet legutóbb 1993-ban alkalmaztak az államadósság csökkentésére. François Bayrou miniszterelnök és Eric Lombard gazdasági miniszter felvetette az ötletet, és egy, a Livret A-hoz hasonló védelmi célú számla létrehozását is javasolta – egy szabályozott, adómentes, az állam által meghatározott kamatozású személyes megtakarítási számla, amelynek forrásait az állam az infrastruktúra és a lakhatás finanszírozására, az államadósság kifizetésére és más célokra fektetné be.
A Lombard azt is javasolta, hogy bankok, biztosítótársaságok és intézményi befektetők befektetéseit is keressék.
Mit gondolnak a franciák?
"Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben Franciaország aligha engedheti meg magának az államadósság növelését" – mondta Sylvain Bersinger, az Asteres tanácsadó cég vezető közgazdásza az Euronewsnak.
"A másik megoldás az, hogy megpróbáljuk növelni a növekedést és ezáltal a forrásokat és az adóbevételeket. Ez tipikusan azt jelenti, hogy a franciákat a nyugdíjkorhatár emelésével rávenni arra, hogy többet dolgozzanak. De ez annyira népszerűtlen, hogy szerintem nem is lehetséges. Azt mondanám, hogy nincs varázslatos megoldás."
A gazdasági aggodalmak ellenére azonban a közvélemény továbbra is támogatja a védelmi kiadások növelését.
Az Ipsos-Cesi mérnöki iskola által nemrégiben végzett felmérés szerint a francia választók 68%-a támogatja az ötletet. Még a kemény baloldali, általában minden katonai beavatkozástól ódzkodó Engedetlen Franciaország (LFI) pártot támogató szavazók 66%-a is azt mondta, hogy támogatja a költségvetés növelését.
Ami pedig a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párt támogatóit illeti, valamivel több mint a fele mondta, hogy támogatja a katonai kiadások növelését.
Hol állnak a többi pártok?
Bár a francia parlament alsóházának legtöbb képviselője Ukrajna támogatását fejezte ki, a politikai megosztottság továbbra is fennáll.
A múlt héten a törvényhozók megvitatták Franciaország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját és azt, hogy küldjenek-e békefenntartó csapatokat a helyszínre. Az RN frakcióvezetője, Marine Le Pen azt mondta, hogy bár támogatja Ukrajna megsegítését, úgy véli, Franciaországnak a saját nemzeti érdekeit kell előtérbe helyeznie.
Elutasította az egységes európai védelmi stratégiát is, és ellenzett minden olyan javaslatot, hogy francia csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Eközben a Szocialista Párt és a Zöldek a kormány mellé álltak, és egyetértettek abban, hogy Európának meg kell erősítenie katonai szuverenitását. A szocialisták vezetője, Olivier Faure kijelentette, hogy ellenez minden olyan intézkedést, amely a francia állampolgárokra hárítaná a terheket.
Ehelyett a vállalatok megadóztatását és a nagyvállalatok számára adóparadicsomként szolgáló uniós országok (különösen Írország és Luxemburg) elleni kemény fellépést javasolta.
Alma Dufour, az LFI parlamenti képviselője aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a megnövekedett katonai kiadások végső soron az amerikai hadiiparnak kedveznek.
"Nem vagyunk ellene annak, hogy Franciaország és Európa felfegyverkezzen" – mondta a Franceinfo műsorszolgáltatónak adott interjújában. "A kérdés az, hogy ha idén 40 milliárd eurót költünk katonai felszerelésekre, akkor hová megy ez a pénz? Az Egyesült Államokba."
Hétfőn a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése kimutatta, hogy Európa fegyverimportjának 64%-a az Egyesült Államokból származik, majd Franciaország, Dél-Korea, Németország és Izrael következik.
Dufour a milliárdosokra kivetett adó emelését javasolta, azt állítva, hogy Franciaország 500 leggazdagabb magánszemélyére kivetett 2%-os adó 25 milliárd eurót hozhatna. Ezzel Franciaország jó úton haladna Macron katonai kiadási ambícióinak megvalósítása felé.