Az amerikai elnök csütörtökön állt bele ismét a NATO-ba, amikor közölte, hogy úgy véli, hogy a NATO-országok (köztük Franciaország) nem biztos, hogy megvédené az Egyesült Államokat egy esetleges támadás esetén. Trump mintha elfelejtette volna a múlt történéseit.
HIRDETÉS
"Franciaország hűséges és szilárd szövetségese a NATO-tagországoknak" - közölte csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök, miután Donald Trump amerikai elnök csütörtökön újfent kétségbe vonta a katonai szövetség működését.
Macron felidézte azoknak a történelmi eseményeknek a listáját, melyek során Franciaország és az Egyesült Államok kiállt egymásért, és szóba hozta a 19. században élt Lafayette márkit, aki az amerikai függetlenségi háború idején a britek ellen harcoló amerikai hadsereg vezérőrnagya volt.
Macron szerint Franciaország "tiszteletet és barátságot" tanúsított az Egyesült Államok felé, és leszögezte, hogy szerinte joggal várhatják el ugyanezt az Egyesült Államoktól.
Trump ismételt verbális ámokfutása
Csütörtökön Trump ismét közölte, hogy nem biztos, hogy egy támadás esetén Washington megvédi a NATO-szövetségeseit abban az esetben, ha azok nem költenek eleget a saját védelmükre. Az Észak-atlanti szerződés 5. cikkelyének értelmében a NATO-szövetség tagjainak segíteniük kell, ha egy másik NATO-tagot támadás ér.
Trump hozzállása nem újkeletű, már az első elnöksége idején is azt hangoztatta, hogy a NATO tagállamai keveset költenek védelemre, és azzal is fenyegetőzött, hogy az USA kilép a NATO-ból, ha a többi tagállam nem emeli a védelmi kiadásait. Hozzátette, hogy elvárja, hogy a GDP 2 százalékát (ez az elvárt mérték) minden ország költse védelmi fejlesztésre.
Trump jelenleg azt mondja, hogy a tagországok erőfeszítései nem elégségesek, pedig szinte kivétel nélkül minden európai NATO-tag emelt a védelmi költésein, kiemelkedő példa a sorban Lengyelország, ahol a GDP közel 5 százalékát költhetik el védelemre 2025-ben.
Trump arról is beszélt, hogy bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagok megvédik-e az Egyesült Államokat egy esetleges támadás esetén, és épp ekkor említette Franciaországot. Emlékeztetőül: a NATO-szövetségesek, köztük Franciaország is az Egyesült Államok védelmére kelt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, és a terrorizmus elleni háború jegyében katonákat küldött Afganisztánba.
A trumpi kottából játszik Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is, aki múlt hónapban közölte, hogy Washington nem küld katonát egy esetlegesen felállítandó ukrajnai békefenntartó kontingensbe, és nem állna bármelyik NATO-tagország védelmére, ha Oroszország megtámadná azt.
Finomabb hangok
Az USA nagyköveti posztjára jelölt Matt Whitaker ehhez képest mást mond, ő szerdán úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az 5. cikkely betartása mellett, és tágabban értelmezve, de ezt próbálta megerősíteni Mark Rutte NATO-főtitkár is, amikor csütörtökön azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy "a transzatlanti kapcsolat és a transzatlanti partnerség továbbra is szövetségünk alapköve." Rutte hozzátette, hogy szerinte Trump megmutatta az Egyesült Államok elkötelezettségét és személyes elkötelezettségét is a NATO mellett, egyben azt az elvárást is tisztázta, hogy Európában növelni kell a védelmi kiadásokat.
Trump később azt mondta, hogy a NATO "akkor lesz potenciálisan jó", ha a kiadásokkal kapcsolatos problémát sikerül megoldani. Megjegyzendő, hogy a probléma egy ideje megoldódni látszik: Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár 2025-ben azt nyilatkozta, hogy 2024-ben a NATO 32 tagországa közül rekordszámú, azaz 23 teljesítette a kiadási célokat.