Az Egyesült Királyságot és más európai országokat is többször vádolták az Egyesült Államok vezető tisztviselői, hogy korlátozzák a szólásszabadságot. A hatályos jogszabályok szerint azonban erre nincs lehetőség.
HIRDETÉS
„Azt is tudjuk, hogy a szólásszabadság olyan megsértése történt, amely egyáltalán nem csak a briteket érinti” – mondta korábban az Egyesült Államok alelnöke.
J. D. Vance a brit miniszterelnöknek tett megjegyzéseit Elon Musk kritikája követte. E szerint az Egyesült Királyság állítólag megfigyeli és ellenőrzi a briteket és börtönbe küldi őket a közösségi média bejegyzéseik miatt.
Téves lenne azonban azt sugallni, hogy az Egyesült Királyság korlátozná a szólásszabadságot, mert annak jogi korlátait egyértelmű törvényekbe foglalták. Az emberi jogok európai egyezménye, amelyet a brit jogba is beépítettek, a szólásszabadsággal kapcsolatos védelmek egész sorát biztosítja a polgárok számára.
Mint azt a 9. cikkely kimondja: mindenkinek joga van a gondolat és a hit szabadságához. A 10. cikkely a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot védi; a 11. cikkely pedig a tiltakozáshoz való jogot garantálja.
A törvények értelmében...
Az amerikai alelnök megjegyzéseire reagálva Keir Starmer elmondta, hogy az Egyesült Királyságban nagyon régóta szólásszabadság van, és ez így is marad. A felélénkülő viták egy része az Egyesült Királyság gyűlöletbeszéd-ellenes törvényeire alapozható, amelyek célja egészen más: hogy megvédjék a lakosságot a diszkriminációtól és az erőszakra való felbujtástól.
A Közrendvédelmi törvény szerint bűncselekmény, ha valaki olyan fenyegető szavakat használ, amelyek terrorizmusra vagy faji, vallási, illetve szexuális alapú gyűlöletre uszítanak.
A 2023-ban elfogadott Online Biztonsági törvényt a szólásszabadság másik lehetséges akadályaként említik, de ennek nagyon hasonló célja: hogy megállítsa a fenyegetéseket és a félretájékoztatást interneten.
Egyes civil szervezetek szerint a törvény korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát, a szakértők szerint pedig a törvényt az emberi jogokról szóló európai egyezmény alapján kell majd a bíróságokon tesztelni, hogy kiderüljön, szükség lesz-e módosításokra.