Európa szénkorszaki, ipari dinoszauruszai felkészülnek a jövőre. Vegyük például a Cseh Köztársaságot. A prágai kormány ígéretet tett arra, hogy 2033-ig fokozatosan leállítja a széntüzelésű energiatermelést.
HIRDETÉS
Számos régi széntüzelésű erőmű üzemeltetője egyetért a lépéssel. Az opatovicei lignittüzelésű erőműben már megkezdődött az átalakítás. Opatovice legkésőbb 2030-ra (talán még korábban) befejezi a szén használatát. Az átállás földgázra történik. Ez ellentmondásos, hiszen a földgáz szintén fosszilis tüzelőanyag.
Az éghajlatváltozás lassítása érdekében a gazdaságot szén-dioxid-mentessé kell tenni. Ez a tudományos konszenzus. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Az első mérföldkő az, hogy 2030-ra legalább 55%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki az EU (1990-hez képest). Ez áll az „Irány az 55%!” uniós jogszabályban.
Az átállás legfontosabb eszköze a kibocsátáskereskedelem: azon vállalkozásoknak, amelyek szén-dioxidot bocsátanak ki, fizetnie kell. A súlyosan szennyező vállalatoknak nem is keveset. Következésképpen a széntüzelésű erőművek üzemeltetése már nem nyereséges. Ezért a villamosenergia- és hőtermelés a kevésbé szennyező energiaforrások felé mozdul el.
Az európai kibocsátáskereskedelemből származó bevételek az EU Modernizációs Alapjába folynak be. Ez az alap segíti az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energetikai átállás finanszírozásában. Az alap 2021 óta 15,5 milliárd eurót fizetett ki. Eddig a legtöbb pénzt a Cseh Köztársaság, Románia és Lengyelország kapta. Elsődleges prioritást élveznek a szénrégiók, hogy az átállás gyors és társadalmilag elfogadható legyen.
Az EU Modernizációs Alapjából származó pénzt a következő célokra fordítják:
Megújuló energiaforrások
Energiahatékonyság (pl. hőszigetelés)
Energiatárolási technológiák
Valamint a villamosenergia- és távhőhálózatok korszerűsítése
De van egy probléma, és ez Európa-szerte heves viták tárgya. A Modernizációs Alap támogatja a földgázra való átállást is. A földgáz valóban valamivel tisztább, mint a szén. Azonban a földgáz elégetése szintén szén-dioxidot termel, ami felmelegíti a Föld éghajlatát. A tudósok között egyetértés van abban, hogy a földgáz csak átmeneti megoldás lehet. Különösen azért, mert a földgáz szállításakor a környezetet károsító metán szabadul fel.
A csehországi Opatovice lignittüzelésű erőműve fél évszázada lát el távfűtéssel több várost, köztük Pardubicét. Most uniós pénzügyi támogatással korszerűsítik az erőművet. Decemberben a Modernizációs Alap további 130 millió eurót hagyott jóvá a Cseh Köztársaságban a széntüzelés fokozatos megszüntetésére. Jelentős részt fordítanak a földgázberuházásokra és a hulladékból származó energia hasznosítására szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, például az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban.
A CEE Bankwatch számításai szerint csak a Vrato és Opatovice melletti cseh üzemek összesen közel 350 millió euró támogatást kapnak az EU Modernizációs Alapjából. A civil szervezet ellenőrzi, hogy az európai adófizetők pénzét a célkitűzéseknek megfelelően fektetik-e be. Más szóval úgy, hogy a környezet ne sérüljön. Morgan Henley a fűtéstechnológiáért felelős. Arra figyelmeztet, hogy a hatalmas uniós földgáztámogatások miatt Európa ismét a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csapdájába kerülhet.
A volt keleti blokk számos városában óriási távfűtési hálózatok vannak. A kommunista korszakban ultramodernnek számítottak, de ma már korszerűsítésre szorulnak. Robert Hrdinával találkozom Pardubicében. A fiatal apa aggódik gyermekei jövőjéért, és zöldpárti képviselőként tagja a város környezetvédelmi bizottságának. A földgázt problémásnak tartja, mert függővé teszi az országokat a külföldi importtól. Valamelyest támogatja az energetikai átállást, hiszen a földgáz egy kicsit tisztább a szénnél. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a távfűtési hálózat jelenleg az opatovicei erőműből származó hulladékhővel működik. A lignittüzelés pedig nitrogén-oxidot és higanyt bocsát ki.
Hrdina azt is kifogásolja, hogy nem használják ki teljes mértékben a lakások energiatakarékossági potenciálját. „16 000 ember él a körzetemben. A lakóházak fele még mindig nincs hőszigetelve, pedig a hőszigetelés 50%-os energiamegtakarítást eredményezne. Ennek kellene a legfőbb prioritásunknak lennie.”