Az Ukrajnával és a Mercosur-országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok előnyösek lehetnek Európa számára, ha kereskedelmi háború robbanna ki az Egyesült Államokkal – mondta Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa az Euronewsnak.
HIRDETÉS
Az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő latin-amerikai országokkal kötendő kereskedelmi megállapodás, valamint Ukrajna további integrációja a közös agrárpiacba – különösen az esetleges uniós tagság fényében – olyan lehetőségeket kínál, amelyeket az EU nem hagyhat figyelmen kívül a globális kereskedelmi feszültségek közepette – mondta Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa az Euronews Europe Conversation című műsorában.
Az európai gazdák attól tartanak, hogy az ambiciózus uniós kereskedelmi megállapodás negatív hatással lesz az érzékeny mezőgazdasági ágazatokra, de a luxemburgi biztos szerint ezek a stratégiai lépések csökkenthetik Európa függőségét az amerikai importtól, különösen a fehérjenövények esetében, amelyeket az unió még mindig nagy mennyiségben importál.
„El kell készítenünk a házi feladatunkat, hogy versenyképesebbé tegyük a gazdákat” – jegyezte meg Hansen, utalva arra, hogy a kereskedelmi megállapodások kulcsszerepet játszhatnak ennek elérésében.
Különösen Ukrajna integrációja jelenthet geopolitikai előnyöket, mivel az ebből következően megnövekedett mezőgazdasági termelés megerősítheti Európa globális szerepét az ágazatban.
„Kihívás és egyben lehetőség is. Olyan ez, mint egy házasság. Mindig vannak kihívások, engedményeket kell tenni, de ugyanakkor előnyös is a helyzet” – mondta Hansen.
Ukrajna és a KAP-reform
Egyre közelebb kerülünk Ukrajna uniós tagságához, de ehhez szükség van arra, hogy megreformáljuk az unió mezőgazdasági támogatási programját.
„Ukrajnában van 600 000 hektáros gazdaság. Ez Luxemburg termelésének kétszeresének felel meg. Tehát ezt nagyon komolyan kell venni” – mondta Hansen.
A jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) hektáronkénti közvetlen kifizetéseket folyósít. Tekintettel arra, hogy az ukrán gazdaságok átlagos területe 485 hektár, szemben a franciaországi 30 hektárral és a lengyelországi mindössze nyolc hektárral, ez jelentős problémákat okozhat.
„A megbízólevelem világosan kimondja, hogy elő kell készítenem a [következő] közös agrárpolitikát a jövőbeli bővítésre, nem feltétlenül csak Ukrajna számára, hanem más új tagállamok számára is” – tette hozzá.
Az első lépés egy új kereskedelmi keretrendszerről szóló tárgyalásokat foglal magában Ukrajnával, amely egyben „a termelési szabványok összehangolásának első szakaszaként” is szolgál.
Az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) néven ismert jelenlegi kereskedelmi rendszer ideiglenesen felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozó valamennyi vámot és kvótát Oroszország 2022-es teljes körű invázióját követően.
Ez idén júniusban lejár, és – mivel egyszer már megújították – nem hosszabbítható meg tovább, ezért szabadkereskedelmi megállapodásnak kell a helyébe lépnie. A jelenlegi rendszer ellenállásba ütközött, különösen Franciaországban és Lengyelországban, ahol a kvóták és vámok feloldása miatt megnövekedett ukrán import aggodalmat váltott ki.
„Nagyon bízom abban, hogy a bővítés előtt meg tudjuk tenni ezt az első lépést, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz” – mondta Hansen.
A Mercosur-megállapodás mint stratégiai alternatíva
Hasonlóképpen, egy esetleges kereskedelmi háború az USA-val megerősíti a régóta tárgyalt EU–Mercosur-megállapodás véglegesítése mellett szóló érveket.
Hansen kifejtette, hogy egyes európai mezőgazdasági termékek, például a borok, a szeszes italok és a tejtermékek, különösen stratégiai jelentőségűek, mivel ezek az EU legfontosabb „exportkalapácsaiként” szolgálnak, és mint ilyenek, védelemre szorulnak.
„Ha az Egyesült Államok célba venné ezeket a termékeket, [az EU–Mercosur-megállapodásnak köszönhetően] alternatív módszereink lennének a termékeink értékesítésére, ami stabilitást biztosítana [a gazdáinknak]” – mondta.
A Mercosur-megállapodás ugyanakkor kockázatokat rejt magában, különösen az olyan érzékeny ágazatok számára, mint a baromfi, a cukor és a marhahús. Hansen elismerte ezeket az aggodalmakat, de kiemelte az európai mezőgazdasági termelők védelmére szolgáló beépített védzáradékokat.
„Először fordul elő, hogy egy ilyen megállapodásban védzáradékot alkalmazunk a vámkontingenseken belül” – jegyezte meg, utalva az import szabályozására használt eszközre, amelynek keretében egy meghatározott mennyiségű áru alacsonyabb vámmal léphet be, míg a kontingenst meghaladó behozatalra magasabb vámot kell fizetni.
Egyértelmű az EU mezőgazdasági biztosának üzenete: az Ukrajnával és a Mercosurral kötött kereskedelmi megállapodások kihasználásával az uniós végrehajtó hatalom arra számít, hogy a gazdasági bizonytalanságok és a geopolitikai kihívások ellenére is képes lesz biztosítani, hogy versenyképes marad a mezőgazdasági ágazat.