Az Európai Bíróság megtárgyalta Magyarország gyermekvédelmi törvényét, mely egyesek szerint szükséges, mások szerint diszkriminatív. Bármi is lesz a döntés, az tovább alakíthatja a Magyarország és uniós partnerei közötti, amúgy is feszült viszonyt, amely a törvény 2021-es elfogadása után romlott meg
A törvény korlátozza a gyermekek hozzáférését az olyan könyvekhez, filmekhez és kulturális termékekhez, amelyek a születési nemtől eltérő identitást, a nemi átalakítást vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy ábrázolják. Korlátozza az iskolai szexuális felvilágosítást is, és csak a kormány által jóváhagyott pedagógusoknak engedélyezi a tantárgy oktatását. A magyar végrehajtó hatalom szerint a gyermekeket a pedofíliától és az erkölcstelen tartalmaktól kívánja megvédeni.
Orbán Viktor miniszterelnök többször is azt mondta, hogy „csak a szülők dönthetnek gyermekeik szexuális neveléséről”. Két évvel a törvény jóváhagyása után az LMBTQ-utalásokat tartalmazó könyveket eltávolították a könyvesboltokból, vagy csak műanyagba csomagolva lehet azokat kitenni a polcokra. Az Európai Bizottság 2022-ben jogsértési eljárást indított. 16 tagállam és az Európai Parlament segített abban, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerüljön.
A kritikusok szerint a törvény tovább erősíti azt a homofób és transzfób jogi környezetet, amelyet Orbán Viktor és a Fidesz több mint egy évtizedes hatalomra kerülése után épített ki. A 2020-ban elfogadott korábbi törvények megtiltották az azonos nemű pároknak gyerekek örökbefogadását, és megszüntették a transzneműek jogi elismerését.
A magyar LMBTQ-közösség tagjai úgy érzik, megbélyegzi őket a törvény, és nyíltan beszélnek az attól való félelmükről.
Horváth Gideon szobrászművész Budapesten él és dolgozik. Elsősorban kerámiát és méhviaszt használ, hogy az emberi természet ambivalens kettősségét örökítse meg, miközben feltárja a queer identitást. Az egyik munkája a vitatott törvény áldozatául esett. Először szabadtéri kulturális térben állították ki, amikor azonban később átkerült egy nemzeti múzeumba, a hivatalos katalógusból és leírásból eltűnt minden utalás a queer művészi jelentőségére.
„Nem volt más választásom, mint elfogadni ezt a cenzúrát, mert különben nem állíthattam volna ki az alkotást” – magyarázza a művész. „És bölcsen kell megválasztani a csatákat. A cenzúra úgy működik, hogy szinte soha nem egy magas rangú hatóság jön és mondja, hogy valamit nem szabad csinálni. Elsősorban a kulturális dolgozók és a művészek végzik az öncenzúrát.”
Négy kormányhivatal, a jelenleg hatalmon lévő Fidesz és egy kormánypárti civil szervezet is visszautasította a felkérésünket egy interjúra. Az Európai Bizottság a törvény ellen folytatott jogi csatájában az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének, valamint az emberi méltóság, az alapvető jogok, a védelem, az egyenlőség és a szolidaritás értékeire vonatkozó elveinek megsértésére hivatkozott.
Ez a megközelítés egyértelműen jelzi az ügy és a jogerős ítélet jelentőségét Polgári Eszter, az európai emberi jogi joggyakorlat szakértője szerint. „A törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogunkat. Az egyesülési szabadság egyfajta megsértése is. Emberi szempontból talán a legfontosabb (jogsértés) a gyermekek joga, hogy objektív, tudományosan bizonyított és helyes információkhoz jussanak. Megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy szervezett környezetben, például az iskolákban tájékozódhassanak. Ezért az internethez fordulnak, amely nem a legmegbízhatóbb információforrás, ha a szexualitásról, a szexuális irányultságról és a nemi identitásról van szó” – magyarázza.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a jogállamiság elveinek megsértése miatt a Magyarországnak szánt uniós forrásokat továbbra is fagyasszák be. Az Európai Unió Bíróságának végleges ítélete azonban még hónapokig várat magára.