Az EU keresi a helyét az ukrajnai rendezésben, mióta Donald Trump a kontinens feje fölött döntene a békéről.
HIRDETÉS
Ursula von der Leyen hétfő reggel vonattal érkezett Kijevbe, hogy megemlékezzen az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének harmadik évfordulójáról. Az Európai Bizottság elnöke már előre elárulta: azért indult útnak, hogy amennyire csak lehet, lecsillapítsa a kedélyeket. Elmagyarázza Volodimir Zeleszkijnek, hogy a régi-új amerikai elnök közelmúltbeli döntései az uniós döntéshozókat is megrázták, Brüsszel pedig kitart azon álláspontja melleltt, hogy Ukrajna sorsáról nem lehet dönteni az ukránok feje felett.
Az Európai Bizottság elnöke várhatóan egy 3,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást is bejelent, hogy ezzel vegye le a terhet az ukrán büdzséről, és zöld utat adjon az újabb fegyverbeszerzéseknek. Ez annak az 50 millliárd eurós segélycsomagnak az első részlete, amelyről tavaly döntött az EU.
A mostani 3,5 milliárd euró elégnek tűnik a költségvetési hiányok befoltozására, de a nyár utáni fegyverbeszerzésekre már kevés.
,,Fel kell gyorsítanunk a fegyverek és lőszerek azonnali szállítását. Az elkövetkezendő hetekben ezen fogunk munkálkodni" - nyilatkozta von der Leyen az Euronewsnak Kijev felé.
Bár Washington azt szeretné elérni, hogy az EU lazítson az Oroszországot sújtó szankciókon, az Európai Bizottság elnöke azt is egyértelművé tette, hogy addig fogják szorongatni Moszkvát, amíg meggyőző biztosítékokat nem ad arra, hogy soha többé nem fogja megtámadni Ukrajnát.
Ursula von der Leyen egy olyan kezdeményezést is be fog jelenteni, amelynek célja Ukrajna és Moldova integrálása az EU villamosenergia-piacába az év végéig.
Kijevben több uniós biztos is csatlakozik a delegációhoz. Ők a tervek szerint ukrán kormánytisztviselőkke találkoznak, hogy elmélyítsék a kétoldalú kapcsolatokat a lehető legtöbb területen a közlekedéstől a kereskedelemig.
Más nyugati vezetők, így António Costa, az Európai Tanács elnöke, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is az ukrán fővárosban lesznek a 3. évforduló alkalmából. Közösen találkoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megerősítsék szolidaritásukat és támogatásukat.
Trump miatt kell összezárniuk
Az európai kormányok nyugtalanul figyelik, ahogy Donald Trump buldózerként rombol szét mindent, amit az elmúlt években elértek. A tagálllamok fegyverrel és pénzzel is nyíltan támogatják Ukrajnát, nem próbálnak meg a ,,független bölcs" szerepében tetszelegni. Abban pedig mind egyetértenek, hogy bárhogy is alakuljanak a béketárgyalások, az ukránoknak ott kell lenniük a tárgyalóasztalnál.
Míg a legtöbb európai vezető hősként tekint Volodimir Zelenszkijre, addig Donald Trump a minap ,,senki átal meg nem választott diktátornak" nevezve őt, és az invázióért nem Oroszországot, hanem Ukrajnát hibáztatta. Ez is azt mutatja, hogy az amerikai elnökre nagy hatással volt a közösségi médiában futótűzként terjedő orosz propaganda.
Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések felvetik a kérdést: vajon Donald Trump képes lesz-e minden részrehajlás nélkül lemenedzselni az ukrán békefolyamatot, vagy inkább mégis Európának kéne magához ragadnia a kezdeményezést?
Nem akar örökre elnök lenni
Volodimir Zelenszkij vasárnap válaszolt is amerikai kollégájának. Leszögezte: ő nem diktátor, és boldogan lemond az elnöki pozícióról, ha erre lesz szükség a béke eléréséhez vagy Ukrajna NATO-csatlakozásához. Az országot 2019 óta irányító államfő azt is kijelentette, hogy egyáltalán nem álmodozik arról, hogy évtizedekig elnök marad.
Amióta Trump február 12-én 90 perces - a szövetségesekkel nem egyeztetett - telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, Brüsszel igyekszik megtalálni a helyét a turbulensen változó ukrajnai rendezésben.
A múlt héten égtek a vonalak az európai parlamentekben. A vezetők telefonhívások és találkozók során igyekeztek egy egységes stratégiát kitalálni. A tárgyalások pedig folytatódnak: Emmanuel Macron francia elnök Washingtonba repül, hogy személyesen találkozzon Trumppal, António Costa pedig március 6-án rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze mind a 27 uniós vezető részvételével.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket azzal, hogy folyamatosan tájékoztatta őket az Oroszországgal való kapcsolattartásról, és hangsúlyozta, hogy a közeledés nem jelent hirtelen változást az USA külpolitikájában. Rubio kijelentette, hogy az európaiakat is meghívják az asztalhoz, amikor eljön az ideje.