A német kancellárnak tulajdonított félrevezető állítások terjedtek az interneten, néhány nappal azelőtt, hogy a német választók az urnákhoz járulnak, hogy új kormányt válasszanak.
HIRDETÉS
Olaf Scholz német kancellár nem rendelt el szükségállapotot Németországban az Egyesült Államok és Oroszország kétoldalú béketárgyalásai miatt, annak ellenére, hogy a közösségi platformokon széles körben elterjedt ez az állítás.
Az X-en, a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon a felhasználók tévesen azzal vádolták Scholzot, hogy a parlamentet a szükségállapot - németül "Notstand" - elrendelésére szólította fel, amely súlyosan korlátozná az állampolgárok jogait.
Scholz beszédét közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy a "Notlage"-ra utalt, amely a német alaptörvényben egy teljesen más fogalom, és amely sürgős helyzetre utal, de nem azonos a kormány által bevezetett szükségállapottal.
A hétvégén, amikor a Trump-kormányzat a szaúd-arábiai fővárosban, Rijádban orosz tisztviselőkkel folytatott megbeszélésekre készült, Scholz azt mondta: "A Bundestagnak a lehető leghamarabb határozatot kell hoznia, amely szerint az ukrajnai háborút és annak Németország és Európa biztonságára gyakorolt súlyos következményeit az alaptörvény 115. cikkének (2) bekezdése értelmében vészhelyzetnek (Notlage) kell minősíteni".
A Scholz által hivatkozott cikk kimondja, hogy természeti katasztrófák vagy "rendkívüli vészhelyzetek" indokolhatják az ország úgynevezett adósságfékjének módosítását, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy a hitelkereten túlmenően hitelt vegyen fel.
Mi az az adósságfék, és hogyan lehetne felhasználni a védelmi kiadások finanszírozására?
Németországban szigorú korlátok vannak a kormányzati hitelfelvételre: ez az úgynevezett adósságfék. Célja, hogy a költségvetési hiányt az ország éves bruttó hazai termékének (GDP) 0,35%-a alatt tartsa.
Az adósságfék a kormány számára 2016-ban, a szövetségi államok számára pedig 2020-ban vált jogilag kötelezővé.
Az elmúlt hónapokban Scholz szociáldemokratái (SPD) és a Zöldek is az adósságfék felfüggesztését szorgalmazták az ukrajnai háború és az azt követő energiaválság miatt.
Scholz másik koalíciós partnere, az üzletbarát Szabad Demokraták (FDP) hevesen ellenezte a lépést, ami hozzájárult a bizalom megromlásához, ami tavaly novemberben a hárompárti kormánykoalíció összeomlásához vezetett.
Scholz kijelentette, arra számít, hogy a vasárnap megválasztandó következő kormány ezt a cikkelyt a védelmi és biztonsági kiadások növelésére fogja felhasználni.
A kereszténydemokrata Friedrich Merz, aki a következő német kancellár lehet, szintén nyitottnak mutatkozott az adósságfék lazítására, amint más lehetőségek kimerültek.
Mindezt annak ellenére, hogy CDU pártjának széles tábora ellenzi a szigorú német hitelfelvételi korlátok bármilyen módosítását.
Félrevezető állítások terjedtek el napokkal a válságszavazás előtt
A Scholzot célzó félrevezető állítások napokkal azelőtt hangzottak el, hogy a német választók az urnákhoz járulnak, hogy új kormányt válasszanak.
A konzervatív kereszténydemokraták (CDU/CSU) esélyesek arra, hogy a legnagyobb pártként kormányt alakítsanak, de ehhez Scholz szociáldemokrata pártjának támogatására is számíthatnak.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt jelenleg a második helyen áll a felmérések szerint.
Aggodalomra ad okot, hogy az összehangolt félretájékoztatási kampányok - köztük a Kreml által kezdeményezettek - veszélyeztethetik a szavazás tisztaságát.
Egy német nonprofit szervezet észlelte az Oroszország által jól ismert "Doppelgänger" kampány újbóli felbukkanását, amely hasonló kinézetű domainek megvásárlásával klónozza a neves médiumok honlapjait, hogy hamisított hírcikkeket terjesszen.
Az Európai Bizottság a közösségi médiaplatformokkal való kapcsolattartás révén igyekezett minimalizálni a kockázatokat, többek között egy berlini kerekasztal-beszélgetés és a weboldalon nemrégiben végzett stresszteszt keretében.