Az AfD és a Fidesz közeledését sokan "egy csodálatos barátság kezdetének" látják, Orbán azonban, ahogy a múltban, úgy a jövőben sem tervez komolyan a radikális jobboldali német párttal. Az Euronews információja szerint Weidel vizitjét lényegében udvariassági látogatásként kezeli a magyar kormány.
HIRDETÉS
Meghívná az AfD vezetőjét Budapestre? - kérdezte a Bild újságírója a magyar miniszterelnököt 2023. júniusában. „Nincs erre okom. De ez egy demokratikusan megválasztott párt – válaszolt Orbán Viktor, aki azt is elmondta: „Azért nincs szorosabb együttműködésünk az AfD-vel, mert nem tudjuk, hogy pontosan miről is szól az AfD. Nem egyértelmű, hogy mi a programja. Európa-barát vagy Európa-ellenes? Nem könnyű megérteni.”
Az AfD-vel kapcsolatban azonban akkor már rég nem az volt a fő kérdés, hogy Európa pártján áll-e vagy sem. Az újságíró felvetésére, miszerint „Sokan azt mondják Németországban, hogy fasiszták”, Orbán csak annyit mondott: „Ez az Önök dolga. Sosem mondanék véleményt egyetlen demokratikusan megválasztott német párttal kapcsolatosan sem.”
Az AfD megítélése azóta Németországban sokak szemében nem változott, a kiindulási helyzet azonban gyökeresen: szétesett a sikertelen szocdem-zöld-liberális koalíció, az AfD népszerűsége főleg Kelet-Németországban kilőtt, a február 23-i előrehozott választások előtt a pártot 20 százalék körül, a várhatóan győztes CDU mögött a második helyen mérik. Orbán most erre a népszerűségre hivatkozva hagyta jóvá, hogy a párt társelnöke – és legkevésbé szélsőséges politikusa – lényegében meghívassa magát a Karmelitába.
Információnk szerint azonban a találkozóval Orbán nem nyit érdemben az AfD felé. Az Euronews-nak a Fidesz egy neve elhallgatását kérő vezető politikusa elmondta: „nincs hosszú távú terv” Weidelékkel, a magyar kormány számára a mindenkori német kormány a partner, ezért inkább „udvariassági találkozónak” tekinthető Weidel fogadása. A távlati európai célok ügyében megkerestük Alice Weidelt és az AfD EP-delegációjának vezetőjét, René Austot is, amint reagálnak, közöljük.
„Őrült emberek és eszmék”
Orbán Viktor már a Neue Zürcher Zeitungnak adott minapi interjújában érzékeltette, hogy közeledésről igen, összeborulásról nincs szó a két párt között. „Az AfD inkább mozgalom, mint párt. És mint ilyenben, őrült emberek és eszmék bukkanhatnak fel” – fogalmazott. „Tudok olvasni. Vannak olyan kijelentések, amelyek egyszerűen nem lehetnek a 21. századi politikai kultúra részei” – tette hozzá, de azt is leszögezte, hogy „Magyarországon nincs tűzfal. Ha egy párt szavazatokat kap, azt komolyan vesszük. Ez nem jelenti azt, hogy együtt dolgozunk velük. De leülünk és megbeszéljük.”
A Fidesz és az AfD viszonyát leginkább a német párt részéről évek óta, folyamatosan kinyilvánított egyoldalú csodálattal és együttműködési vággyal lehet leírni, a magyar kormánypárt pedig erre – a közös értékrend és identitás érzékeltetésével párhuzamos – óvatos távolságtartással reagált, pontosan érzékelve a pártnak a német politikában elfoglalt helyét.
A Fidesz még akkor sem kereste a népszerű, de hazájában „tűzfallal” körbevett AfD-vel való kooperáció lehetőségét, amikor a Néppártból való 2021-es, menesztése előtti közvetlen távozása nyomán ő került izolált helyzetbe az Európai Parlamentben, az AfD pedig akkor még az Identitás és Demokrácia (ID) csoport tagja volt.
„Soha fel sem merült, hogy az Orbán-kormány a német szélsőjobboldali AfD-hez csatlakozzon valamelyik EP-frakcióban” – szögezte le tavaly júniusban Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány napja, a Kormányinfón megerősítette: az AfD-nek „vannak olyan megnyilvánulásai, amelyekkel az Orbán-kormány nem azonosul”, de mivel egy népszerű párt kért találkozót, a kormány nyitott a találkozóra. Mint mondta, „rövid távon nem valószínű”, hogy az AfD csatlakozik a Fidesz pártcsaládjához, a Patrióták Európáérthoz.
Nem nehéz dekódolni, hogy Orbán pontosan mire gondolt, amikor a német pártban lévő „őrült emberekre és eszmékre” utalt. A 12 éve még konzervatív-liberális, eurókritikus közgazdászok által alapított párt az utóbbi években folyamatosan a jobbszélre tolódott. A párt jelenlegi vezetésének szabályosan ki kellett egyeznie az egyik fő konfliktusforrással, a befolyásos türingiai pártvezérrel, Björn Höckével, akinek szélsőséges Der Flügel (A szárny) nevű volt frakciója számos botrányt okozott.
Höcke és társai folyamatosan merítenek a nácik szókincséből („népközösség”, „túlidegenedés”), ő maga régóta hangoztatja, hogy Németországban „elég volt a holokauszt miatti szégyenkezésből”, „szégyennek” nevezve a berlini holokauszt-emlékművet is. 2018-ban nagy vihart kavart, amikor az AfD akkori frakcióvezetője, Alexander Gauland közölte: „Hitler és a nácik csak egy madárszar a több mint ezer éves sikeres német történelemben”.
„Politikailag ugyanazt a nyelvet beszéljük”
A német alkotmányvédelmi hivatal 2023-as jelentésében mintegy 10 ezer AfD-tagot minősít szélsőségesnek, ez a párttagok 30-40 százaléka. „Szélsőjobboldaliság gyanúja” miatt a hivatal 2021 óta nemcsak több tartományi szervezetet, de az egész pártot törvényesen megfigyelheti. Tavaly november óta a Bundestag előtt van egy, az AfD betiltását célzó indítvány.
Az AfD-jelenség megértéséhez ugyanakkor tudni kell, hogy nem a náci típusú kiszólások miatt lett népszerű, hanem a mainstream pártoknak a Merkel-korszakhoz és főként a Scholz vezette „közlekedési lámpa” koalícióhoz köthető súlyos politikai hibái miatt: ilyen főként az illegális migráció kritikátlan támogatása, az ebből fakadó szociális és kulturális gondokkal szembeni tehetetlenség, a bevándorlói hátterű bűnözés elbagatellizálása, a német gazdaság, ipar zöld ideológiájú átalakítása, vagy a „fentről” erőltetett gendertematika és -nyelvezet.
Az AfD lényegében Európa megmentőjét, az illegális menekültek kizárását követelő „szuverén” nacionalista vezetőt látja Orbánban, aki ha kell, szembemegy a „globalista” EU-val, a „mély állammal”, és akivel – ahogy szóvivőjük fogalmazott – „politikailag ugyanazt a nyelvet beszéljük”.
Mindkét párt a Kreml oldalán áll az orosz-ukrán háború kérdésében, Moszkva érveit használja a szankciók ellen. Az AfD, amely egyedüli pártként üdvözölte Orbán Viktor tavalyi kínos „békemisszióját”, több politikusa révén még Oroszország általi korrumpálódás gyanújába is keveredett.
2023-ban épp az a Maximilan Krah EP-képviselő közölte a Fideszről, hogy „nem dobnánk ki a őket az ágyunkból”, aki egy évre rá arról nyilatkozott egy olasz lapnak: nem gondolja, hogy mindenki, aki az SS egyenruháját hordta a Harmadik Birodalomban, automatikusan bűnöző lenne. E botrány miatt rakták ki aztán a teljes AfD-csoportot az ID-ből.
A német radikálisok 2022 óta egyre elszántabban hívták Orbánt az ID-be, illetve a velük való együttműködésre, azzal érvelve, hogy a Néppárt helyett ők Európa valódi konzervatívjai. A párt Orbánban látta a garanciát arra, hogy gátat tudnak szabni a „nyugat-európai államok bal-zöld programjának, amely a nemzetállamok rovására fokozatosan egy multikulturális, sokszínű uniós szövetségi államot kíván létrehozni”, ő az, aki „megmutatja, hogy az érdekvezérelt politika már most megvalósítható Európában.”
A Budapester Zeitung nevű AfD-közeli lapnak nyilatkozva Orbán Viktor 2022-ben őszintén elmondta, miért tartják a távolságot az AfD-hez: „az államközi kapcsolatok fontosabbak a pártok közötti kapcsolatoknál”, ezért „kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-vel való kapcsolatokat a lehető legjobb kormányközi kapcsolatok oltárán (…) a német demokrácia sajátossága, hogy ha lépéseket tennénk az AfD-vel kapcsolatban, az kihatással lenne a kormányközi kapcsolatokra”.
Ez lehet az az érv, amit a német radikálisok 2024-ben valószínűleg nem vettek számításba, amikor az EP-választások után közölték: el tudják képzelni, hogy belépnek az Orbán Viktor és Herbert Kickl FPÖ-vezér által létehozott Patrióták Európáért EP-csoportba, ezzel vetve véget izoláltságuknak.
Opció helyett házi feladat
Tavaly július 2-án, kedden, valamikor késő délelőtt érhetett el Alice Weidelékhez egy ezzel kapcsolatos negatív budapesti hír. Reggel, az AfD esseni kongresszusán ugyanis Weidel még bizakodóan nyilatkozott a lehetséges csatlakozásról, amit a párt „ideális megoldásnak” tartott volna. Kora délutáni sajtóértekezletén aztán lehűtötte a kedélyeket: kizárt, hogy az AfD az új szélsőjobboldali frakció tagja legyen.
„Jelenleg azt mondhatom, hogy ez nem opció az AfD számára” – jelentette be, és sokat sejtetően úgy fogalmazott, hogy „a pártok politikai, valamint külpolitikai és külkereskedelmi korlátoknak vannak alávetve, amelyeket jelenleg figyelembe kell vennünk”. Azt is hozzáfűzte, hogy „az AfD-nek először Brüsszelben kell elvégeznie a házi feladatát”, de nem részletezte, mit ért ezen.
Egy héttel később az AfD vezetésével, nyolc ország 25 képviselőjével megalakult a Patriótáktól is jobbra álló új EP-frakció, a Szuverén Nemzetek Európája (ESN), amelynek van magyar tagja: csak éppen nem a Fidesz, ahogy remélték, hanem a Mi Hazánk.
"Nekünk nincs tapasztalatunk az AfD-vel, és nincs kapcsolatunk velük. A programjuk jól hangzik Magyarországnak: adócsökkentés, a Green Deal újragondolása, visszatérés az atomenergiához, szigorú migrációs politika. De nem akarok beleszólni a német ügyekbe" - jelentette ki Orbán Viktor az NZZ-nek adott interjújában. A Weidellel való megbeszélésen kiderül, valóban csupán „udvariassági látogatásnak” volt-e a tekinthető vizit.