Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Von der Leyen nem vesz részt Trump beiktatásán, de "korai kapcsolatfelvételre" törekszik

Ursula von der Leyen csak rövid ideig találkozott Donald Trumppal az első elnöki ciklusa alatt.
Ursula von der Leyen csak rövid ideig találkozott Donald Trumppal az első elnöki ciklusa alatt. Szerzői jogok  Evan Vucci/Copyright 2020 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Evan Vucci/Copyright 2020 The AP. All rights reserved
Írta: Jorge Liboreiro
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy az elnök, Ursula von der Leyen "nem tervezi", hogy részt vegyen Donald Trump beiktatásán.

HIRDETÉS

Ursula von der Leyen nem kapott meghívást Donald Trump 47. amerikai elnök beiktatására, de igyekszik "a mielőbbi kapcsolatfelvételre" az új adminisztrációval - erősítette meg pénteken az Európai Bizottság.

Von der Leyen, a transzatlanti kapcsolatok elkötelezett híve, jelenleg a németországi Hannoverben lábadozik súlyos tüdőgyulladásból. Ennek következtében a Bizottság elnöke január első felére lemondta összes hivatalos elfoglaltságát.

Otthonról dolgozik, és még nem osztott ki feladatokat.

"Nem tervezi, hogy részt vesz a beiktatáson" - közölte pénteken Paula Pinho, a Bizottság szóvivője.

"Keressük a korai kapcsolatfelvétel lehetőségét az újonnan hivatalba lépő adminisztrációval. Hogy ez január 20-a előtt vagy közvetlenül utána lesz-e, azt egyelőre nem tudom megmondani" - tette hozzá.

Pinho nem pontosította, hogy ezek a "kapcsolatok" milyen formában valósulhatnak meg. A Bloomberg korábban beszámolt arról, hogy a Bizottság találkozót kíván szervezni Trumppal Floridában.

Von der Leyen nem tárgyalt Trumppal azóta, hogy november elején, néhány nappal az amerikai elnökválasztás után telefonon beszéltek - jegyezte meg a szóvivő.

A beszélgetés, amelyet von der Leyen "kiválónak" nevezett, érintette a védelmi politikát, Oroszország ukrajnai háborúját, a kereskedelmet és az energiahordozók ügyét.

A Bizottság vezetője később elárulta, hogy felvetette az amerikai cseppfolyósított földgáz uniós importjának növelésének lehetőségét, amit a Trump által, a külföldi árukra kivetendő általános vámok elkerülésére tett ajánlatnak tekintettek.

Von der Leyen megjegyzései címlapokra kerültek, és azt tükrözték, hogy a blokk hajlandó a republikánus elnök elvárásai felé mozdulni a funkcionális kapcsolat kialakítása érdekében.

Ezek a remények a héten meginogtak, miután Trump nem volt hajlandó kizárni annak lehetőségét, hogy katonai erőt alkalmazzon Grönland, a Dán Királysághoz tartozó hatalmas sziget elfoglalására.

"Nem tudom, hogy Dániának van-e bármilyen joga hozzá, de ha igen, akkor le kellene mondania róla, mert nemzetbiztonsági okokból szükségünk van rá" - mondta egy sajtótájékoztatón.

Szavait zokon vette Grönland és Dánia miniszterelnöke, valamint a francia kormány is. Olaf Scholz német kancellár "nyugtalanságról" beszélt, és hangsúlyozta, hogy "a határokat nem szabad erőszakkal elmozdítani".

Ezzel szemben a Bizottság rendkívül óvatosan reagált, és nem volt hajlandó kifejezetten elítélni Trumpnak az egyik tagállam területi integritása elleni verbális katonai fenyegetéseit.

Grönland, Dániával ellentétben nem tagja a 27 országot tömörítő blokknak, de tengerentúli területként különleges státuszt élvez, amely magában foglalja az uniós forrásokhoz való hozzáférést és polgárainak a szabad mozgást az unió területén.

Két napba telt, mire von der Leyen közzétette a Trump megjegyzéseire reagáló nyilatkozatot, amelyet António Costa, az Európai Tanács elnökével egyeztetve tett meg.

"Az EU mindig meg fogja védeni polgárait, valamint demokráciáink és szabadságjogaink integritását" - írta a közösségi médiában.

"Várakozással tekintünk a leendő amerikai kormánnyal való pozitív együttműködés elé, amely közös értékeinken és közös érdekeinken alapul. Egy zord világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek"."

Trump visszatérése óriási téttel jár Brüsszel és az egész blokk számára, különösen az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás tekintetében, amelynek csökkentésével fenyegetőzött a milliárdos. Trump sokat ismételt ígérete, hogy gyors megoldást talál a háborúra, felszította a félelmeket, hogy Ukrajna fájdalmas területi engedményekre kényszerül és Európa kiszolgáltatottabbá válik egy potenciális orosz agresszióval szemben.

Emellett a megválasztott elnök fokozta a NATO-szövetségesekre gyakorolt nyomást, hogy drasztikusan növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2%-áról 5%-ra, amit még az USA sem teljesít.

A vámok kilátásba helyezése szintén nyugtalanítja az EU fővárosait, mivel ez tovább súlyosbíthatja a blokk gazdasági gondjait.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Melonit és más jobboldali vezetőket meghívtak Trump beiktatására, Orbánt valamiért nem

Az orosz LNG-re importtilalmat javasol az Európai Bizottság

Újabb szankciós csomagot jelentett be Oroszország ellen az Európai Bizottság elnöke