Mivel az EU kritikus nyersanyagok, például a lítium iránti igénye kielégítetlen, az EU a hiány pótlása érdekében megállapodásokat köt latin-amerikai országokkal.
Miután Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra késztette Európát, hogy felismerje a Moszkvától való gázellátási függőségét, a növekvő geopolitikai bizonytalanság arra kényszerítette az EU-t, hogy újragondolja, honnan szerzi be az energiaellátás átalakításához szükséges nyersanyagokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bár az EU általános keresletét nem fedezi teljes mértékben, néhány tagállam még mindig termel kritikus nyersanyagokat.
Franciaország az EU-ban felhasznált hafnium 76%-át, Belgium az arzén 59%-át, Finnország a nikkel 38%-át, Spanyolország pedig a stroncium 31%-át állítja elő.
Az EU listáján szereplő 34 kritikus nyersanyagból 25-öt Latin-Amerikában termelnek ki.
Míg a kritikus nyersanyagok legfontosabb latin-amerikai beszállítója az EU számára összességében Brazília, az EU finomított lítiumellátásának 79%-a Chiléből származik.
Az Európai Bizottság szerint az EU lítium iránti kereslete 2030-ra várhatóan 12-szeresére, 2050-re pedig 21-szeresére nő.
Februárban lép hatályba a Chilével kötendő kereskedelmi megállapodás, amely a legelső olyan megállapodás lesz, amely kizárólag az energiával és a nyersanyagokkal foglalkozó fejezetet tartalmaz.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur kereskedelmi tömb 2024 decemberében szintén megállapodást kötött különböző exportvámok csökkentéséről és eltörléséről, valamint egyes exportkorlátozások megszüntetéséről.
A kritikus nyersanyagok kiaknázásának kihívásai
A kritikus nyersanyagok iránti fellendülő kereslet óriási gazdasági lehetőségeket kínálhat Latin-Amerika számára.
Ezen erőforrások kiaknázása azonban jelentős kihívásokhoz vezetett a környezeti hatások és a társadalmi-ökológiai konfliktusok növekedése miatt.
A Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézetnek a latin-amerikai nyersanyagokkal kapcsolatos környezeti jogokról és konfliktusokról szóló tanulmánya szerint a környezeti konfliktusok több mint 40%-a az ásványkincsek kitermeléséhez kapcsolódik.
Bár az EU hangsúlyozza, hogy a legutóbbi megállapodás "rendelkezéseket tartalmaz a fenntartható bányászatról és a környezeti hatásvizsgálatok elveiről", továbbra is fennállnak olyan aggályok, mint például a vízigényes lítiumbányászat fenntarthatósága.