Önkritikát gyakorolt a francia elnök: Emmanuel Macron keddi újévi beszédében elismerte, hogy a júniusi előrehozott parlamenti választások kiírásáról szóló döntése további politikai instabilitást okozott az országban.
Az elnök újévi beszéde egy számára viharos 2024-es év lezárása volt. Macron júniusban azzal sokkolta a franciákat, hogy előrehozott választásokat írt ki, miután az EP-választáson kiemelkedően szerepelt a Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN). A lépés azonban visszafelé sült el, mivel az új parlamentben a radikális jobboldali törvényhozók száma jelentősen megnőtt, meggyengítve Macron hatalmát - írja az Euractiv.
"A tisztánlátás és az alázat arra kényszerít, hogy elismerjem, ebben a szakaszban ez a döntés több instabilitást eredményezett, mint békét, ezt teljes mértékben vállalom" - mondta Macron az újévi ünnepségek előtt tartott televíziós beszédében.
A parlament feloszlatása "több megosztottságot okozott a Képviselőházban, mint megoldásokat a francia nép számára” - tette hozzá. Macron az európai választásokon elért rossz eredmény után az előrehozott választások kiírását a politikai helyzet "tisztázásának" szükségességével indokolta.
Centrista pártja azonban elvesztette működőképes többségét, és két hónapig tartott, amíg kinevezett egy kisebbségi kormányt Michel Barnier volt uniós biztos vezetésével, amely végül decemberben összeomlott. Ennek következtében Franciaország nem tudta elfogadni a 2025-ös költségvetést az év végi határidő előtt. Macronnak ezért decemberben ki kellett neveznie idei negyedik miniszterelnökét, a centrista veterán Francois Bayrou-t.
A francia elnök beszédében ugyanakkor megnyitotta az ajtót a népszavazás idei alkalmazására is, anélkül, hogy ezt a szót használta volna, mondván, "döntő kérdésekben" kérné a franciák véleményét, anélkül, hogy részletezte volna, melyekben.
"Azt akarom, hogy 2050-et szem előtt tartva cselekedjünk. Döntéseket kell majd hoznunk a gazdaságunk, a demokráciánk, a biztonságunk és a gyermekeink érdekében" - jelentette ki.