A Gazprom rengeteg szerződését elvesztette az ukrajnai háború közel három éve alatt, a Kijevvel között 5 éves tranzitszerződése pedig lejár 2024 utolsó napján. A tranzit vége politikai vitákat szított.
HIRDETÉS
2025 első napjától Oroszország hatalmasat veszít az európai gázpiac feletti befolyásából, ugyanis 2024. december 31-én lejár az Ukrajnával kötött, öt évre szóló, gáztranzitra vonatkozó szerződése. Kijev már korábban megtagadta a megállapodás újratárgyalását, köszönhetően a lassan három éve dúló ukrajnai háborúnak.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök december elején azt nyilatkozta, hogy Kijev abban az esetben veheti fontolóra a tranzitszerződés meghosszabbítását, ha Moszkva csak a háború után kap pénzt a gázért, de ezt a javaslatot az orosz fél válaszra sem méltatta. Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten közölte, hogy nem maradt idő az új ukrán gáztranzit-megállapodás aláírására, és Kijevet hibáztatta azért, mert elállt a szerződés meghosszabbításától.
Oroszországnak (és korábban a Szovjetuniónak) fél évszázadba telt, hogy jelentős befolyást szerezzen az európai gázpiacon, melynek a csúcsán a Gazprom által szállított gáz a piac 35 százalékát tette ki. Az ukrajnai háború viszont azonnal mélyrepülést eredményezett, a Gazprom jelentőset veszített a piaci részesedéséből olyan riválisaival szemben, mint Norvégia, az Egyesült Államok vagy éppen Katar. Az EU-s tagországok sorra mondták fel az orosz szerződéséket, Németországba például már egy köbméternyi orosz gáz sem érkezik, miközben például Magyarország máig orosz gáztól függ.
Az Euractiv emlékeztet: az orosz gázszerződések visszamondása történelmi csúcsra sodorta Európában a gázárakat, felpörgette az inflációt, az egész kontinensen megemelte a megélhetési költségeket.
A szovjet időkben épült Urengoj-Pomary-Uzshorod (Uzshorod Ungvár ukrán neve) vezeték Szibériából szállítja a gázt az oroszországi Kurszki területen található Szudzsa városán keresztül, mely jelenleg ukrán katonák ellenőrzése alatt áll. A gáz Ukrajnán keresztül Szlovákiába folyik, onnan pedig cseh és osztrák ágra szakad, utóbbi irányba pedig most is sok gáz megy. Mindeközben a legtöbb Európába tartó orosz vezeték le van zárva, beleértve a Fehéroroszországon keresztül vezető Jamal-Európa csöveket, illetve a 2022-ben felrobbantott Balti-tenger alatti Északi Áramlatot. Európába a Kék- és a Török Áramlaton keresztül pumpálnak gázt, de a két vezeték teljesítménye közel sem akkora, mint az ukrajnai tranzité.
Politikai palettán Moldovában, Bulgáriában, Szlovákiában és Magyarországon
A Gazprom 2023-ban 7 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el, köszönhetően az EU-s piac részleges elvesztésének, a gázellátási zavarok pedig számos politikai vitát szítottak.
Dorin Recean moldovai miniszterelnök hétfőn arra utasította kormányát, hogy kezdje meg a felkészülést a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő Moldovagaz vállalat esetleges államosítására. A Gazprom erre bejelentette, hogy a kifizetetlen számlák miatt felfüggeszti a Moldovába irányuló gázexportot január 1-től, miközben Moldova tagadja, hogy egy fillérrel is tartoznának a korábbi gázszállítmányokért, sőt azzal vádolja Oroszországot, hogy továbbra is destabilizálni akarják az országot, miként beavatkoztak a korábbi elnökválasztásokba is.
Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Szlovákia megfontolja az Ukrajna elleni kölcsönös intézkedéseket, például a tartalék áramellátás leállítását, ha Kijev tényleg leállítja a gáztranzitot január 1-jétől. Fico azután kezdett így nyilatkozni, hogy Putyinnál járt Moszkvában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton azzal vádolta Ficót, hogy Oroszország utasítására "második energiafrontot" nyitott Ukrajna ellen, Fico viszont a vádakat tagadta.
A Gazprom még múlt héten közölte, hogy december 30-án 42,4 millió köbméter gázt küld Európába Ukrajnán keresztül, a Reuters pedig már múlt hónapban arról írt, hogy a vállalat a 2025-ös tervében már nem számol azzal, hogy december 31-e után Ukrajnán keresztül gázt tranzitál Európába. A vállalat az ukrajnai háború során újabb piacok felé nyitott, és rekordmennyiségű gázt szállított Kínába, melyet 2027-től még tovább akar növelni.
December közepén írtuk meg, hogy Orbán Viktor a bolgár államfővel, Robert Fico pedig az Európai Bizottság elnökével tárgyal az orosz gázimport lehetséges jövőjéről, és hogy Magyarország számára elsősorban a Gazprombank elleni új amerikai szankciók jelentenek kihívást. A szankciók véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkező orosz gázért az orosz energiakonszern bankjának fizetnek (a vezeték Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül vezet Magyarországra és Szlovákiába). Szijjártó Péter külügyminiszter akkor Bulgáriában tárgyalt Vlagyimir Malinov energiaügyi miniszterrel a Török Áramlaton történő orosz gáztranzit kifizetéséről, később pedig bejelentette, hogy "sikerült megoldást találni az orosz Gazprombank elleni új amerikai szankciók jelentette problémákra, így továbbra is stabil lábakon áll Magyarország energiaellátása". A megoldást Szijjártó azóta sem mutatta be nyilvánosan.