Julián López riporterünk Portugáliába utazott, hogy megvizsgálja az agyelszívás okait és következményeit, valamint a lehetséges megoldásokat.
HIRDETÉS
Az agyelszívás a szakképzett munkaerő elvándorlása jobb bérek vagy jobb élet- és munkakörülmények reményében. Azok a helyek, amelyek befogadják a magasan képzett munkaerőt, prosperálnak. De mi a helyzet a hátramaradt régiókkal? Ezek úgynevezett „tehetségfejlesztési csapdákká” válnak. A szakképzett munkaerő csökken. A termelékenység visszaesik. A felsőoktatási ráták hanyatlanak. Demográfiai változások következnek be. Mindez ördögi körré alakul, amely a fiatalok újabb és újabb generációit kényszeríti arra, hogy a kivándorlást fontolgassák.
Az Európai Bizottság szerint ez 82 régiót érint, amelyek az EU lakosságának közel 30%-át teszik ki. Portugália jól példázza az aktuális kihívásokat és a lehetséges megoldásokat, amelyeket jelenleg vizsgálnak. A portugál fiatalok 30%-a külföldön él. A portugál kivándorlók 70%-a 40 év alatti. A szakképzett fiatalok megtartása érdekében a portugál kormány adócsökkentést javasol a 18 és 35 év közötti munkavállalóknak. Úgy vélik, ez akár 400 000 fiatalnak is segíthet.
A kezdeményezés azonban nem riasztotta el az olyan fiatalokat, mint Constança és João. A két jogász diplomával rendelkező fiatal albérletet keres – 14 ezer kilométerre. A délkelet-ázsiai Kelet-Timorba készülnek költözni. Constança, a 25 éves ügyvédnő új állást talált egy ottani ügyvédi irodában, ahol sokkal jobbak a feltételek, mint Portugáliában. „Több a juttatás, a lakhatási támogatástól kezdve az autóig, és lényegesen magasabb a fizetésem, mint itt, ami azt jelenti, hogy ott több vásárlóerőm lesz, mint itt lenne, ha például egy egyszobás lakásban szeretnénk élni” – magyarázza Constança.
Sok fiatal portugálhoz hasonlóan Constança és João is úgy látja, hogy Portugália az elhúzódó munkanélküliség, az alacsony bérek, a magas adók, a megfizethetetlen lakhatás és a rossz munkakörülmények országa. „A frusztráción kívül dühös a generációnk. Szomorú vagyok, mert szeretem a hazámat, nagyon szeretem. És ha nem lennének ilyenek a körülmények, ha itt megtalálnám a megfelelő feltételeket, nem hagynám el Portugáliát” – mondja João.
A helyzet megoldására tett kísérletként az Európai Unió régiói, a tagállamok és az Európai Bizottság elindította az úgynevezett „tehetségtámogatási mechanizmus” kezdeményezést. Ennek a hatása már most is látható építkezéseken, például az Alentejo régióban található Évorában, ahol kórház épül. A kezdeti mintegy 200 millió eurós beruházás félmillió ember számára nyújt majd jobb egészségügyi szolgáltatásokat. Valamint hozzájárul majd szakképzett egészségügyi dolgozók képzéséhez és megtartásához is egy olyan helyen, amelyet különösen sújt az agyelszívás. A régió várhatóan 2080-ra népességének 30%-át elveszíti.
„Amikor reményeink szerint a kórház a jövő év végén elkészül, lesznek egészségügyi szakembereink, és jönni fognak ide az emberek. Lesznek szakképzett technikusaink és képzésünk. Ebben a mikroszektorban az emberek a következő két-három évben hatékony változásokat tudnak majd elérni” – magyarázza Tiago Pereira, a tehetséggondozó mechanizmus regionális koordinátora.
A regionális, nemzeti és európai hatóságok arra számítanak, hogy a kórház és a képzési központ akár 2000 szakképzett munkahelyet is létrehozhat.