A "Zöldülő városok" kezdeményezés jövőre indul. Célja, hogy az ifjúság szempontjai érvényesüljenek a városi fenntarthatósági tervekben, segítve ezzel a klímaszorongás leküzdését. A résztvevők fiatalok szakemberekkel konzultálhatnak, és egy gyerekbarát városi javaslatcsomagot is összeállítanak.
A fenntarthatósági tervezésbe kívánja bevonni a fiatalokat a fővárosi önkormányzat és az UNICEF Magyarország a Zöldülő városok elnevezésű, jövőre induló programsorozata - az erről szóló együttműködési megállapodást a Városházán írták alá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Karácsony Gergely főpolgármester kiemelte: a cselekvés az egyedüli, ami felszabadít a szorongás alól. Minél több szereplőt vonnak be, annál inkább megsokszorozhatók az erőforrások ahhoz, hogy megváltoztassuk a világunkat - hangsúlyozta.
"Van az a mondás, hogy a bolygót nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyerekeinktől kaptuk kölcsön. Hangzatos mondás, de az a baj, hogy nem pontosan igaz, mert ha tényleg a gyerekeintől kaptuk volna kölcsön, akkor meg kellett volna kérdeznünk tőlük, hogy szeretnék-e kölcsönadni nekünk" - fogalmazott Karácsony, majd hozzátette:
"Nagyon fontos, hogy bevonjuk a fiatalokat azokba a cslekvésekbe, amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak egyszerűen szorongjunk a jövőtől, hanem érezzük azt, hogy van rá ráhatásunk, és ezen keresztül meg is tudjuk változtatni. Ez szerintem minden városvezetőnek alapvető feladata."
Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, a stratégiai együttműködés kiemelt területe a klímavédelem és a fenntartható városi környezet. Alapértéke, hogy a tervek alakításában a gyerekek és a fiatalok szempontja, véleménye hangsúlyosan megjelenik. Hangsúlyozta: a gyerekek véleményét érdemes komolyan venni, joguk van elmondani a véleményüket az őket érintő kérdésekben.
Az ötleteik, a szempontjaik a felnőttek számára is értékes támpontot adhatnak. Egy város pedig nemcsak attól gyerekbarát, hogy sokat tesz a gyerekekért a felnőttek elképzelései mentén, hanem attól is, hogy a gyerekek valódi igényeivel együtt formálódik - emelte ki.
"Hová kerül az a rengeteg hulladék, amit nap mint nap termelünk? Mi történik a szennyvízzel? Mennyi energiát használ el Budapest? Hogyan lehet több zöld felületet kialakítani, miközben biztosítani kell a közlekedést és a város mindennapi működését is? A tervezett városi Zöld Kalandok során olyan helyszínekre is ellátogathatnak majd a fiatalok, ahol mindezt a gyakorlatban is megismerik" - magyarázta Mészáros Antónia.
A program során a fiatalok egyebek mellett hulladékfeldolgozóba vagy vízerőműbe mehetnek el, ami garanáltan maradandóbb élmény lesz, mintha csak egy "száraz" tanórán hallanának róla.
Az UNICEF Magyarország 2022-es reprezentatív kutatása szerint a 13-25 év közötti magyar fiatalok 90%-a valamilyen mértékben szorong a klímaváltozás miatt, minden második pedig tehetetlennek érzi magát. Ezen szeretne változtatni a 2022-ben elindított KlímaHősök program, amelynek új állomása a fővárossal közösen megvalósuló Zöldülő városok programsorozat. A reprezentatív felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok háromnegyede saját kényelméből is hajlandó lenne áldozni a környezet védelméért.
A 2027-ben induló programsorozat keretében a fiatalok döntéshozókkal találkozhatnak,a végén pedig egy kifejezetten gyerekbarát városra vonatkozó javaslatcsomagot is kidolgoznak, saját tapasztalataik és elképzeléseik nyomán.