Az EU leköszönő külügyi főképviselője távozása előtt adott interjút egy médiacsoportnak, köztük az Euronewsnak.
HIRDETÉS
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetőjeként ötéves mandátuma végéhez közeledve, utolsó figyelmeztetést adott ki arra a veszélyre, amelyet Oroszország terjeszkedése jelent az egész EU számára. Még egyszer utoljára felszólította a tagállamokat, hogy növeljék katonai támogatásukat, és akadályozzák meg, hogy Ukrajna Vlagyimir Putyin ellenőrzése alá kerüljön.
"Elértük a töréspontot. Most jött el az a pillanat, amikor a tagállamoknak dönteniük kell: megyünk és támogatunk" - mondta Borrell két nappal hivatali idejének lejárta előtt egy médiacsoportnak, köztük az Euronewsnak adott interjújában.
"Az oroszok erősen nyomulnak. Nem várnak a tárgyalásokra. Oroszország lassan, de folyamatosan nyomul tovább" - folytatta. "A helyzet a frontvonalon nem jó, de az ukránok ellenállnak."
Borrell megjegyzései a háború kritikus időszakában hangzottak el, amikor az orosz csapatok jelentős területi nyereséget értek el keleten, és fokozták az ukrán energiarendszer és a polgári infrastruktúra elleni nagyszabású támadásaikat. Ugyanakkor becslések szerint 11 000 észak-koreai katonát vezényeltek az oroszországi kurszki régióba, amelyet az ukrán hadsereg részben megszállt.
"Az orosz fölény folytatódik. Sokkal többet kaptak Észak-Koreától, mint amennyit mi tudtunk nyújtani az ukránoknak" - mondta Borrell, miközben egyenesen megkérdőjelezte azt a vélekedést, hogy Moszkva páriává vált a globális színtéren.
"Fel kell tenni a kérdést: Oroszország politikailag elszigetelődött? Természetesen nem. Hányan mentek el Kazanyba?" - utalt az októberi BRICS-csúcstalálkozóra, amelyen Putyin többek között olyan vendégeket látott vendégül, mint a kínai Hszi Csin-ping, az indiai Narendra Modi, a dél-afrikai Cyril Ramaphose és - ellentmondásos módon- Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.
A főképviselő, Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója a blokkban, hivatali idejének nagy részét azzal töltötte, hogy a kormányokkal alkudozott a Kreml háborús gépezetét gyengítő szankciókról és az ukrán hadsereg megerősítését célzó katonai szállítmányokról.
Bár erőfeszítései biztosították a folyamatos segítségnyújtást, az összkép elmaradt a várakozásoktól: az EU ebben a hónapban elérte azt a sokat hangoztatott célt, hogy egymillió lőszerrel lássa el Ukrajnát. Ezt eredetileg március végére tervezték. Eközben a 6,6 milliárd eurós kollektív segítségnyújtási alap továbbra is Magyarország határozott vétója alatt áll.
"Ez az ütem teljesen elégtelen" - mondta Borrell - "Gyorsítanunk kell, többet és gyorsabban kell tennünk. Többet és gyorsabban. Oroszország havonta 800 000 lőszert lő ki."
Nem érezzük a sürgősséget
A közelben tomboló brutális háború arra kényszerítette az EU-t, hogy újragondolja védelmi politikáját, amelyet a békés időkben sokáig figyelmen kívül hagytak. A védelmi kiadások drasztikusan megnövekedtek, és 2024-re elérik a 326 milliárd eurót, ami a blokk GDP-jének soha nem látott 1,9%-át jelenti - derül ki az Europea Védelmi Ügynökség legutóbbi jelentéséből.
Egyre inkább tudatosul azonban, hogy sokkal többet kell tenni annak érdekében, hogy felkészüljünk a háború utáni valóságra, a felbátorodott Oroszországra. Az egyik ötlet, amely egyre nagyobb teret nyer, és amelyet Németország, Franciaország, Olaszország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország nemrégiben támogatott, a közös adósság, azaz eurókötvények kibocsátása a blokk védelmi iparának fellendítése érdekében.
Bár elvben nem ellenzi, Borrell úgy véli, hogy ez a projekt nem megfelelő válasz az invázióra, mert csak valamikor a jövőben hozna eredményt.
"Van valami, ami Európában nagyon gyakran hiányzik, ez pedig a dolgok időbeli dimenziója. Ha meg kell várni az adósságkibocsátást, hogy összegyűjtsd a pénzt és fejleszd az ipari kapacitást a termeléshez, akkor már túl késő. Ha az USA katonai képességét helyettesíteni kell, az nem a kötvénykibocsátással, a pénz begyűjtésével, a befektetéssel és a termeléssel történik. Erre a háborúra most kell mozgósítani azt, amink van. Mert az idő számít."
Amikor az uniós vezetők 2020-ban úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy 750 milliárd eurós, közös adóssággal fedezett helyreállítási alapot, Brüsszelnek több hónapba telt, amíg a 27 tagállam jogi hozzájárulását megszerezte, és a terv elindult. Mire a kifizetések megkezdődtek, a legtöbb ország már kikerült a COVID-zárlatból, és gazdasági fellendülés kezdődött.
Az Ukrajna elleni orosz háború "versenyfutás az idővel" - húzta alá Borrell, vagyis a világjárvány idején alkalmazott pénzügyi gondolkodásmódot nem lehet most megoldásként bemásolni.
Ne tegyünk úgy, mintha ez ingyen lenne
Borrell sajnálja Donald Trump visszatérését a Fehér Házba. A republikánus elnök azt ígérte, hogy erőteljesen felülvizsgálja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, és "24 órán belül" megállapodást köt a háború befejezéséről, anélkül, hogy konkrét részleteket közölt volna. Amennyiben Amerika, a csúcstechnológiás fegyverek világszínvonalú gyártója kivonul a Nyugat közös frontjáról, Európa lényegében egyedül marad a háború sújtotta Ukrajna támogatásában.
"Képesek vagyunk-e fegyvereket szállítani Ukrajnának az amerikai szerepvállalás helyettesítésére? Nem. Lehet reálisan azt mondani, hogy igen? Három hónap vagy két hónap múlva a dolgok sokat változhatnak a frontvonalon" - mondta Borrell.
Annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az utolsó pillanatban pótolják ki az amerikai támogatás hiányát, Borrell sürgeti a tagállamokat, hogy töltsék fel katonai készleteiket, adományozzanak most minél többet, és oldjanak fel minden korlátozást a fegyverhasználatra vonatkozóan, hogy Ukrajna mélyen orosz területen lévő célpontokat támadhasson.
Joe Biden amerikai elnök már levetette vétóját, de Olaf Scholz német kancellár továbbra is kategorikusan ellenzi a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállítását.
"Mandátumom utolsó percéig továbbra is azt fogom javasolni a tagállamoknak, amit hónapok óta mondok: tegyenek többet és gyorsabban" - tette hozzá Borrell.
A fődiplomata ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna támogatásához nemcsak az elnökök és miniszterelnökök jóváhagyására van szükség, hanem az egyszerű polgárok támogatására is, akik esetleg elgondolkodnak azon, hogy miért kell az adójukat egy másik országban elkölteni. A kommunikáció - mondta - alapvető fontosságú ahhoz, hogy az emberek megértsék a veszélyt, amellyel Európa is szembenéz.
"Szükségünk van az emberek támogatására, és el kell mondanunk nekik az igazságot: ez nem ingyen van. A háborúnk pénzbe és életekbe került. És szerencsére nem a mi életünk, hanem a mi pénzünk. Ne tegyenek úgy, mintha ez ingyen lenne. Valakinek el kell magyaráznia a közvéleménynek a nyilvános vitában, hogy mi a tét. És szerintem nem teszünk eleget. Megpróbáljuk elrejteni a költségeket. Ne rejtsék el a költségeket, legyenek őszinték az emberekkel! Ennek ára van" - hangsúlyozta Borrell.