Véget értek a napok óta tartó spekulációk: a német szociáldemokraták a közvélemény-kutatások szerint népszerűtlen kancellárral vágnak neki a februári előrehozott választásoknak. Boris Pistorius védelmi miniszter azután vonult vissza, hogy Scholz egyértelművé tette, ő akar az SPD jelöltje lenni.
HIRDETÉS
Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtök este bejelentette, hogy nem indul a jelenlegi kormánypárt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) színeiben a februári előrehozott választásokon a kancellári posztért, és helyette Olaf Scholz újraválasztási kampányát fogja támogatni.
Pistorius azután döntött így, hogy Scholz nyilvánvalóvá tette: ő akar indulni a párt kancellár-jelöltjeként. Mint videóüzenetében elmondta, ez az ő szuverén és személyes döntése, "Olaf Scholz személyében van egy kiváló szövetségi kancellárunk", ezért őt szeretné támogatni a választási kampányban. A hivatalos jelölés hétfőn lesz, az SPD elnökségi ülésén.
Az elmúlt napokban a kancellárjelöltség körüli viták bizonytalanságot okoztak az SPD-ben, és ingerültséget váltottak ki a választók körében. "Ez árt a pártomnak" - mondta Pistorius, aki szerint ő nem akarta a vitát, és nem tekintette magát jelöltnek. Ez azonban nem teljesen igaz: amikor azonban az elmúlt napokban megkérdezték, Pistorius nem zárta ki a jelöltségét.
Mint arról beszámoltunk, az SPD-n belül egyáltalán nem volt magától értetődő Scholz újbóli jelölése: a párt bázisán elismerték ugyan a kancellár vezetői erényeit, de sokan úgy látják, túlságosan a bukott "jelzőlámpa" koalícióval azonosítják majd a nevét a februári előrehozott választásokon. A párt egyre több alapszervezete is a lényegesen elfogadottabb Pistorius mellett állt ki, a német választóknak pedig mindössze 14 százaléka hisz még Scholzban.
Scholz a koalíció november eleji összeomlása után írt ki előrehozott választásokat. Ez azután történt, hogy a kancellár menesztette az akkori pénzügyminisztert, a szabaddemokrata (FDP) Christian Lindnert, aki a német gazdaság és a versenyképesség helyreállításáért sürgős reformokat követelt. Döntését Scholz azzal indokolta, hogy Lindner „túl sokszor élt vissza a bizalmával”.
Lindner az SPD döntésére úgy reagált: "Nekem megfelel, ha Scholz úr az SPD kancellárjelöltje. Az emberek tudni fogják, hogy mit kapnak. És mit nem kapnak: gazdasági fordulatot".
Az ellenzéki CDU/CSU - amelynek vezetője, Friedrich Merz a legesélyesebb a kancellári posztra februárban - úgy látja, a saját választási kampánya csak jól járt Scholz jelölésével.
"Pistorius kellemetlenebb lett volna számunkra" - mondta Mathias Middelberg frakcióvezető-helyettes a Rheinische Post című lapban. Ennek ellenére szerinte Scholzot nem szabad alábecsülni, ezt mutatta a 2021-es választási kampány is, amelyben Scholz látványosan visszatért, és az SPD végül a legerősebb párt lett.
A német választási szabályok szerint a Bundestag december 16-án tart bizalmi szavazást a kormányról, mielőtt a választók február 23-án az urnákhoz járulnának.
A szocdem-liberális-zöld „jelzőlámpa-koalíció” 2021 óta kormányozta Németországot, és összeomlása azt jelentette, hogy Scholz kormányának már nincs többsége a parlamentben.
Az SPD csütörtökön megerősítette, hogy a jövő héten Scholzot jelöli kancellárjelöltjének. A párt - és a kancellár - támogatottsága azonban alacsony. Az Infratest dimap politikai kutatócsoport csütörtökön közzétett adatai szerint a CDU/CSU 33 százalékon áll, az SPD pedig 14 százalékkal lemaradva, a Zöldekkel egy szinten áll Németországban.