A törvényjavaslat 2024 végén lépne hatályba, de most újra kell tárgyalni a tagállamokkal. A jobboldali többség a rendelkezések gyengítését célzó módosításokat szorgalmazott a szavazáson.
HIRDETÉS
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta az "erdőirtási törvény" rendelkezéseinek elhalasztását és módosítását. Ez egy olyan uniós rendelet, amely átvilágítási kötelezettséget ír elő minden olyan kereskedő számára, aki meghatározott nyersanyagokat importál Európába.
A javasolt törvény értelmében a marhahústermékek, a kakaó, a kávé, a pálmaolaj, a gumi, a szója és a fa, valamint az ezekből származó termékek nem származhatnak erdőirtott területekről, és az importőröknek garantálniuk kell a teljes nyomon követhetőséget.
A jogszabályjavaslatot az Európai Bizottság azért terjesztette elő, hogy megszüntesse az európai kereslet és a globális erdőirtás közötti kapcsolatot, mivel egy FAO-jelentés szerint bizonyos termékek uniós fogyasztása a globális erdőirtás mintegy 10%-áért felelős.
Az EP a kevésbé szigorú követelmények mellett szavazott
Az erdőirtásról szóló törvényt az uniós intézmények 2023-ban hagyták jóvá véglegesen, rendelkezései 2024. december 30-án válnak kötelezővé a nagyvállalatokra, hat hónappal később pedig a kis- és mikrovállalkozásokra. Októberben azonban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a határidőket egy évvel halasszák el, a nagyvállalatok esetében 2025 végére, a kisebbek esetében pedig 2026 közepére.
A Bizottság kifejtette, hogy a késleltetés 12 hónapos bevezetési időszakot biztosít a "megfelelő és hatékony végrehajtás biztosítására".
Az uniós országok gyorsan jóváhagyták a Bizottság javaslatát, és bár a Parlament most követte a példát, nyolc új módosítást is hozzátett a szöveghez, amelyeket most az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia.
A módosítások célja az eljárás egyszerűsítése és az importőrök terheinek csökkentése, de a környezetvédelmi civil szervezetek szerint ez a megfelelési normák csökkentését eredményezné. "Célunk, hogy megállítsuk az illegális globális erdőirtást, de anélkül, hogy túlságosan megterhelnénk az európai mezőgazdasági vállalkozásokat vagy a nemzetközi kereskedelmi partnereket" - mondta Christine Schneider EP-képviselő, a néppárti frakció vezető tárgyalója az erdőirtásról szóló jogszabályról a szavazást követő sajtótájékoztatón.
Az egyik módosítás például bevezeti az erdőirtás szempontjából "nem kockázatos" országok új kategóriáját a meglévő "alacsony", "normál" és "magas kockázatú" kategóriák mellett. Ez az új besorolás a "stabil vagy növekvő erdőterület-fejlődésű" országokra vonatkozna. Ezekre a "kockázatmentes" országokra az erdőirtás elhanyagolható kockázata miatt lényegesen kevésbé szigorú követelmények vonatkoznának. A Bizottság feladata, hogy 2025 közepéig véglegesítse az országonkénti teljesítményértékelési rendszert.
Egy másik módosítás kimondja, hogy "a kockázatot nem jelentő országokból származó releváns termékek akkor hozhatók forgalomba az EU piacán, ha azokat a termelő ország vonatkozó jogszabályainak megfelelően állították elő, és megfelelnek a dokumentációs követelményeknek".
"A kockázatmentesség nem azt jelenti, hogy nincsenek szorgalmi nyilatkozatok, de nagyon óvatosan kell néznünk, amikor a háromoldalú egyeztetésen arról tárgyalunk, hogy mi az, ami valóban szükséges az erdőirtásról szóló rendelet céljainak eléréséhez" - mondta Schneider képviselő. "Ha egyes országok bizonyítani tudják, hogy fenntartható erdőgazdálkodást folytatnak [...] és teljesítik az általunk elérni kívánt célokat, akkor nem kell ugyanazt a munkát elvégezniük, mint más országoknak".
A teljes jogszabályszöveget most az Európai Parlament és a Tanács újra átnézi és jóváhagyja. Az Európai Bizottságnak továbbra is lehetősége van arra, hogy visszavonja a javaslatot, vagy ellenezze a Parlament által jóváhagyott módosításokat. Ebben az esetben a Tanács egyhangú jóváhagyására lenne szüksége a módosításokhoz, míg általában a minősített többség elegendő.
A Bizottság jelenleg értékeli a szavazás eredményét, mielőtt állást foglalna - közölte csütörtökön Eric Mamer, a Bizottság szóvivője.
Új "zöldellenes" többség?
A halasztást 371 szavazattal, 240 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Parlament. A módosítások azonban szűkebb többséggel, néha csak néhány szavazattal mentek át.
A parlamenti szavazógépekkel kapcsolatos technikai problémák miatt néhány képviselő, például a Renew Europe elnöke, Valérie Hayer, megismételt szavazást kért. Ezt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elutasította.
A törvénymódosításokat az Európai Néppárt (EPP), a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért (PfE) és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) támogatta. A Renew Europe liberális EP-képviselői megosztottak voltak, míg a baloldali pártok a módosítások ellen szavaztak.
Ezt a koalíciót gyakran "venezuelai többségként" emlegetnek, mivel támogatta , hogy a venezuelai ellenzék jelöltjét, Edmundo Gonzálezt ismerjék el az ország legitim elnökeként. Ezzel szemben az Európa-barát többség (néppártiak, szocialisták és demokraták, valamint a Renew Europe) az, amely Ursula von der Leyen előző ciklusát támogatta. Ezzel a "cordon sanitaire" is megszűnik, amelyet a parlament centrista erői alakítottak ki a szélsőjobboldaliak kizárására az uniós döntések befolyásolásából.
Ez a jobboldali többség felé történő elmozdulás a Parlamentben kiterjedhet a környezetvédelmi rendelkezésekről szóló jövőbeli szavazásokra is, ami veszélybe sodorhatja a Zöld Megállapodás kulcsfontosságú elemeit. Ez befolyásolhatja a következő Európai Bizottság politikai irányvonalát is, amelynek összetételéről jelenleg politikai patthelyzet közepette folynak a tárgyalások.
A Greenpeace és a környezetvédelmi csoportok azt állítják, hogy ha a Bizottság elfogadja az erdőirtásról szóló törvény felhígított változatát, az azt jelezheti, hogy a Zöld Megállapodás más elemei is visszavonásra kerülhetnek, még ha már el is fogadták őket.
A parlamenti szavazás Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is nehéz helyzetbe hozza, mivel a módosításokat saját pártcsoportja, az Európai Néppárt terjesztette be. Amint azt a természet helyreállításáról szóló törvényről, a Zöld Megállapodás másik mérföldkőnek számító dokumentumáról folytatott viták során láthattuk, a néppárti frakció a Parlamentben egyre inkább hajlik arra, hogy visszavágjon a Bizottság környezetvédelmi törekvéseiből.