Ahmet Özert, Isztambul Esenyurt kerületének polgármesterét, a Köztársasági Néppárt (CHP) tagját szerdán őrizetbe vette a terrorellenes rendőrség, mivel állítólag kapcsolatban állt a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).
HIRDETÉS
Több százan gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy letartóztatták és hivatalából eltávolították a fő ellenzéki párt egyik polgármesterét, mert állítólag kapcsolatban állt egy betiltott kurd militáns csoporttal.
Ahmet Özert, Isztambul Esenyurt kerületének polgármesterét, a Köztársasági Néppárt (CHP) tagját szerdán vette őrizetbe a terrorellenes rendőrség a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való állítólagos kapcsolata miatt.
Csütörtökön a kormány lecserélte Özert Isztambul kormányzóhelyettesére, amit a CHP vezetője, Özgür Özel és más politikusok "puccsnak" neveztek.
A tüntetők megtöltöttek egy teret Esenyurtban, az Isztambul európai oldalán fekvő nyugati külvárosban, miután a kormány betiltotta az önkormányzat épülete előtti gyűlést.
Néhányan "Választott polgármestert akarunk, nem kinevezett polgármestert" feliratú transzparenseket vittek magukkal, és Recep Tayyip Erdoğan elnök kormányának lemondását követelték.
A 64 éves Özer volt akadémikus, aki a kelet-türkíni Vanból származik. A márciusi helyhatósági választásokon Esenyurt polgármesterévé választották.
Az állami Anadolu hírügynökség jelentése szerint az isztambuli főügyészség szerint a vizsgálat kimutatta, hogy Özer több mint 10 éven át kapcsolatot tartott fenn a PKK alakjaival.
A nyomozás részeként szerdán házkutatást tartottak otthonában, járművében és irodájában a településen.
Özert azután tartóztatták le, hogy október 24-én támadást intéztek a török védelmi vállalat, a TUSAS ankarai székháza ellen, amelyben öt ember vesztette életét. A támadást a PKK vállalta magára.
Eközben Törökországban egy előzetes békefolyamatról tárgyalnak a PKK és a török állam közötti 40 éve tartó, több tízezer halálos áldozatot követelő konfliktus lezárása érdekében.
A PKK eredetileg egy független kurd állam létrehozására törekedett, de az 1990-es években megváltoztatta céljait, és a kurdok politikai és kulturális jogainak növelését követelte Törökországon belül.
Törökország nyugati szövetségesei, köztük az USA és az EU a PKK-t terrorista szervezetként tartják nyilván.