Szerbia egyelőre csekély előrelépést tett a jogállamiság és a demokratikus reformok terén, továbbá külpolitikáját is összhangba kell hoznia az EU-val, ami magában foglalja az Oroszországgal szembeni szankciókat is.
HIRDETÉS
Az Európai Unió nem lehet teljes Szerbia nélkül, ezért a januárban kezdődő lengyel uniós elnökség során a bővítés és a Szerbiával történő szorosabb együttműködés lesz az egyik legfontosabb feladat - hangsúlyozta Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön Belgrádban.
A lengyel kormányfő Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel tárgyalt, majd az ezt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a szerb államfő arról beszélt, hogy szeretné az egész térséget az Európai Unióban látni, ezért támogatta a csatlakozási tárgyalások megnyitását Albániával és Észak-Macedóniával is, hiszen Aleksandar Vucic szerint "ha sikeresek a szomszédai, akkor sikeres az egész térség".
Donald Tusk szerint Szerbiának és az Európai Uniónak azonosak az érdekei, vagyis mindkét fél azt szeretné, ha nem jelennének meg olyan konfliktusok és vitás ügyek, amelyeket nem lehet rendezni.
Az EU-s integrációt nehezítő problémák
Szerbia 2012-ben uniós tagjelölt ország lett, de egyelőre csekély előrelépést tett a jogállamiság és a demokratikus reformok terén, amelyek a 27 tagú blokkhoz való csatlakozás előfeltételei.
Belgrádnak külpolitikáját is összhangba kell hoznia az EU-val, ami magában foglalja az Oroszországgal szembeni szankciókat is.
Szerbia nem volt hajlandó bevezetni az Oroszországgal szembeni szankciókat, bár Belgrád többször is elítélte az inváziót.
Az idei prágai GLOBESEC biztonsági konferencián Vučić elmondta, hogy nem találkozott és nem beszélt Putyinnal az elmúlt több mint két évben, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Szerbiával 2014 januárjában kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és a 35 tárgyalási fejezetből eddig huszonkettőt nyitottak meg, a legutóbbit 2021 decemberében.