A közvélemény-kutatások szerint az uniós csatlakozás támogatottsága 60% körül van. Kora délutánra a szavazásra jogosult polgárok 33,4 százaléka már leadta voksát, így a népszavazás érvényes.
HIRDETÉS
A moldovaiak két döntő fontosságú kérdésről is szavaznak vasárnap: ki legyen a következő köztársasági elnök, és csatlakozzon-e az ország az Európai Unióhoz.
A kelet-európai ország lakosai magasabb béreket és jobb életminőséget szeretnének, de a vélemények megoszlanak arról, hogy az uniós tagság biztosítaná-e ezeket. A szkeptikusokon kívül sokan inkább az Oroszországhoz fűződő szívélyes kapcsolatokat részesítenék előnyben.
"Ennyi éven át semmit sem csináltak. Az utak teljesen leromlottak. Nem látom, hogy eddig bárki is jól csinálta volna, sem a mostani politikusok, sem a többiek. Nem látok semmi reményt a jövőre nézve" - mondta egy férfi a fővárosban, Chișinăuban, amikor az Euronews megkérdezte tőle, mik a várakozásai.
Mások viszont úgy vélik, hogy az uniós tagság révénb javulni fog az életszínvonal és emelkedni fognak a béreket. Az alacsony fizetések eddig sok moldovai fiatalt késztetett az ország elhagyására.
"Úgy gondolom, hogy ezek a választások kéz a kézben járnak, mert természetesen az európai utat választom, és olyan elnökjelöltre szavazok, aki szintén ezen az oldalon áll" - mondta egy másik szavazó.
Vége a stagnálásnak?
A jelenlegi moldovai minimálbér havi 5000 lej (261 euró), ami az egyik legalacsonyabbbnak számít Európában.
Az Idis Viitorul független agytröszt nemrégiben készített elemzése szerint az elmúlt négy évben több mint 200 ezer moldovai hagyta el az országot.
Az adatokból az is kiderül, hogy a külföldön élő moldovaiak több mint 40%-a 30 és 44 év közötti. 2030-ra a külföldön született moldovaiak száma várhatóan meghaladja majd az anyaországban születettekét.
"Számunkra ez kulcsfontosságú, történelmi jelentőségű momentum. Nemcsak arról van szó, hogy a polgárok képesek-e mozgósítani és nagyon egyértelműen állást foglalni a jövőnkkel kapcsolatban" - mondta Iulian Groza, az Európai Politikák és Reformok Intézetének ügyvezető igazgatója.
"A választás tétje egyértelmű: Moldova vagy kitart és tovább halad a Nyugat felé, az európai unióa csatlakozás felé, vagy az oroszok megbízottjai rángatják vissza az orosz befolyás kezébe"."
A közvélemény-kutatások szerint a moldovaiak körülbelül 60%-a támogatja az uniós tagságot.
Az újraválasztásért induló Maia Sandu, az ország hivatalban lévő elnöke az uniós tagság elkötelezett híve. A politikus egy csütörtöki kampányrendezvényen arra buzdította a választókat, hogy támogassák a csatlakozást.
"Körülbelül 20 éve beszélünk Moldováról az Európai Unióban, most már nagyon közel vagyunk hozzá, és nagyon-nagyon fontos, hogy ne szalasszuk el ezt a lehetőséget" - mondta a politikus.
A beavatkozás kísértete
A népszavazás érvényességéhez 33%-os részvételi arány szükséges, amely határt vasárnap kora délután átugrotta a szavazásra jogosult polgárok száma.
A moldovai hatóságok szerint a Kreml megpróbálja eltéríteni a választókat az uniós tagságtól. Becsléseik szerint Oroszország mintegy 100 millió eurót költött a választási folyamat aláaknázására, többek között a szavazatok befolyásolására irányuló összehangolt dezinformációs kampányok révén.
A hónap elején összesen mintegy 14 millió eurónyi orosz pénz érkezett 130 ezer moldovai lakos számlájára, feltételezhetően azért, hogy a Kreml megvásárolja az EU-ellenes szavazataikat.
Ilan Shor oroszbarát oligarcha, aki a Kreml moldovai titkos műveleteinek élén áll, nyilvánosan is pénzt ajánlott fel az uniós csatlakozás elleni voksokért.
A hét elején Dorin Recean moldovai miniszterelnök azt tanácsolta a választóknak, hogy maradjanak éberek.
"Az utóbbi időben felerősödtek a kívülről irányított bűnözői csoportok destabilizációs kísérletei" - mondta.
"Önökön múlik, kedves polgárok, hogy megállítsák a demokrácia elleni támadást. Vasárnap Önök döntenek: visszamegyünk-e a múltba egyedül, a fejlődéshez szükséges források nélkül, kiszolgáltatottan, vagy pedig elindulunk a jövő felé, a civilizált országok családjába" - tette hozzá.
Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig ugyanannak az évnek a nyarán hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát. Az Európai Tanács 2023. december közepén úgy döntött, hogy megkezdik a kelet-európai országgal a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.