A középen politizáló jobboldali konzervatívok közül is egyre többen szabadulnának az egyezménytől, azt állítják, hogy akadályozza az önálló brit bevándorláspolitikát. Tényleg így van? Ennek nézett utána az Euronews.
HIRDETÉS
Egyre több brit politikus tartja szükségesnek, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Az emberi jogok európai egyezményéből. A jobboldali Konzervatív Párton belül is terjed az a nézet, miszerint az Emberi Jogok Európai Bírósága megakadályozza a bevándorlás ellenőrzését, mert az egyezmény lehetővé teszi a menedékkérők számára, hogy megtámadják meg a kitoloncolásukról szóló döntést.
Ez részben igaz, például amikor olyan országokba küldenének valakit, ahol súlyos emberijog-sértéseket szenvedhetnek el.
Iliasz Triszpiotisz, a UCL egyetemi tanára magyarázza, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága csak meghatározott körülmények között akadályozhatja meg a kitoloncolásokat. Például amikor valakit egy harmadik országban kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye fenyeget. A visszaküldés tilalmának jogi keretei nem csupán Az emberi jogok európai egyezményén alapulnak, hanem a nemzetközi jog rendelkezésein.
Vagyis ha az Egyesült Királyság kilépne Az emberi jogok európai egyezményéből, akkor is kötnék más nemzetközi kötelezettségek és szerződések a bevándorlási eljárások intézésekor. Ha a britek kilépnek, akkor Oroszországal és Belarusszal kerülne egy táborba, a 47 tagú, az emberi jogok garantálását alapelvként kezelő Európa Tanácson kívül.
Gavin Phillipson, az Oxfordi Egyetem Jogi Karának tanára szerint ártana az Egyesült Királyság imázsának az egyezményből való kilépés. Ráadásul komoly nehézségeket okozna az EU-kapcsolatokban, ugyanis a brexit-megállapodás megköveteli Az emberi jogok európai egyezményének betartását. Problémákat okozna a nagypénteki egyezmény betartásában is, ami az Észak-Írországgal való viszony alapja.