Az EU nagyrészt pozitív első értékelést adott Albánia csatlakozás felé tett előrehaladásáról, bár Brüsszel szerint a korrupció, a média függetlensége és az igazságszolgáltatási rendszer terén még van hova fejlődni.
HIRDETÉS
Albánia célja, hogy az évtized végére az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon - jelentette ki Edi Rama miniszterelnök az általa "történelmi jelentőségűnek" nevezett csatlakozási tárgyalások megkezdését követően.
"Az a célunk, hogy még ebben az évtizedben befejezzük ezt a folyamatot, és készen álljunk arra, hogy tagállamként kopogtassunk az Európai Tanács ajtaján" - mondta Rama újságíróknak Luxemburgban, ahol kormányközi konferenciát (IGC) tartottak a balkáni országgal.
"Ez természetesen nagyon ambiciózus, nagyon-nagyon sok munkát igényel. Nagyon szorosan együttműködünk a Bizottsággal, és közösen összeállítottunk egy ütemtervet, amely szintén nagyon ambiciózus. Van egy tervünk, és számítunk a barátainkra és partnereinkre is, hogy segítsenek nekünk ennek elérésében" - tette hozzá.
A keddi konferencia középpontjában az úgynevezett "alapokról" szóló első fejezet állt, amely bemutatja, hogy az ország hogyan igazodik az EU-hoz olyan területeken, mint az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus intézmények.
A két fél által közösen készített állásfoglalás nagyrészt pozitívan értékeli Albánia előrehaladását az uniós jog végrehajtása terén, de aszerint van még mit javítani a korrupció elleni küzdelemben és az igazságszolgáltatás megerősítésében.
"A korrupció a köz- és üzleti élet legtöbb területén elterjedt, beleértve a központi és helyi kormányzat és intézmények valamennyi ágát, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot" - áll a találkozó után kiadott dokumentumban.
Az EU további reformokat sürgetett az állami intézmények, a média függetlensége és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
Rama szerint a keddi tárgyalások "történelmi jelentőségűek Albánia és az EU számára", és hozzátette, hogy az ország továbbra is "eltökélt szándéka, hogy minden jövőbeli kötelezettségének eleget tegyen".
"Nekünk, albánoknak nem lehet B-tervünk" az uniós integrációra - mondta. "Számunkra ez nem EU-párti retorika: ez élet-halál kérdése".
Számunkra nincs más út
Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős leköszönő európai biztos szintén bizakodóan nyilatkozott a szűk, 2030-as időkeretről.
"A blokk 6 milliárd eurós, hároméves nyugat-balkáni növekedési tervének lendületet kell adnia a reformoknak, és "lehetővé tenni, hogy a következő Bizottság mandátumának végén Rama miniszterelnök is kinevezze első biztosát" - mondta Várhelyi.
Szerinte a blokk következő hétéves költségvetési kerete, amelyet többéves pénzügyi keretnek neveznek, és amelyről hamarosan tárgyalnak a tagállamok, "nagy lehetőséget" kínál.
"2027-től új többéves pénzügyi keretet kell létrehoznunk ... jelentős változtatásokat kell majd végrehajtani az új tagok befogadásához" - mondta, hozzátéve, hogy a finanszírozási tárgyalások "erős jelzéseket" adhatnak a jövőbeli bővítési stratégiáról.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki a találkozót vezette, azt mondta, Albánia az év végéig lezárhatja ezt a kérdéscsoportot, és új fejezeteket nyithat a külkapcsolatokról.
"Albánia készen áll, ezért remélem, hogy itt minden bürokratikus házi feladatot elvégeznek" - mondta újságíróknak. Mint mondta, reméli, hogy még Magyarország uniós tanácsi elnökségének decemberi lejárta előtt "össze tudunk ülni" egy újabb kormányközi konferenciára.
Albánia, amely először 2009-ben kérte az uniós tagságot, és 2014-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, egyike annak a nyolc országnak - Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna mellett -, amelyek a 27 országot tömörítő csoporthoz való csatlakozásra várnak. Koszovó szintén potenciális jelölt.
A bővítés 2014 után nagyrészt elakadt, de Brüsszel új lendületet adott neki, miután Oroszország teljes körűen megszállta Ukrajnát.
A blokk jelenlegi tagállamainak azonban egyhangúlag kell egyetérteniük a bővítéssel, és óvatosabbak voltak, megismételve, hogy a folyamatnak érdemi alapon kell maradnia.
Mióta Albánia hivatalosan is tagjelölt lett, háromszor is elutasították a Tiranával való mélyebb tárgyalásokat célzó terveket, a Bizottság pozitív támogatása ellenére.
Rama ezeket a kudarcokat "megaláztatásnak" nevezte, de azt mondta, hogy Albánia "erőt merített belőle".
"Tudjuk, hogy még hosszú az út, nincsenek illúzióink, és tudjuk, hogy a régi szokások nehezen halnak el, így a dolgok ismét döcögőssé válhatnak" - tette hozzá. "Nem számít: számunkra nincs más út".