A Von der Leyen-Weber-Orbán háromszögön belüli konfliktus kommunikatív kiélezése alapvetően mindhárom érintett fél érdekeit jól szolgálta, ez azonban nem olyan konfliktus szerintem, ami után ne következhetett volna azonnal jó hangulatú, konstruktív egyeztetés VDL és Orbán között - mondta az elemző.
HIRDETÉS
Megosztott az Európai Parlamentet Orbán Viktor beszéde a magyar soros elnökség programjáról és az ezt követő vita. Ez a reakciókból is kiderült: az ülésterem egyik oldaláról elismerő taps, a másik oldalról harsány fújolás hangzott. Az ülést vezető Roberta Metsolának Orbán beszéde után figyelmeztetnie kellett a képviselők egy részét, hogy nem az Eurovíziós dalfesztiválon vannak.
Az egyik legkritikusabb politikai csoport az Európai Néppárt (EPP) volt, amelynek 2021 márciusáig az Orbán Viktor vezette Fidesz is a tagja volt. "A korrupció megöli Magyarország jövőjét. Ön, Orbán Viktor, a múltat képviseli" - mondta beszédében Manfred Weber, az EPP vezetője.
Magyar Péter feltette a kérdéseit, de nem kapott válaszokat
Magyar Péter, a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt, a Tisza Párt vezetője is keményen fogalmazott az Euronewsnak adott interjújában. Azt mondta, örül, hogy ez a vita létrejött és "szemtől szemben kérdehettem Orbán Viktor miniszterelnököt és feltehettem neki sok millió ember képviseletében azokat a kérdéseket, amelyek valóban érdeklik a magyar embereket". Példként említette az egészségügy és az oktatás helyzetét, az “összeomló magyar költségvetést”, a befagyasztott uniós forrásokat, a korrupciót, az 56-os forradalmat és az alapvető értékeket. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy válaszok nem érkeztek. Megerősítette, hogy amennyiben Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, azonnal megkéri az Európai Parlamentet, hogy függesszék fel a mentelmi jogát a magyar legfőbb ügyész kérésének megfelelően, az ellene Magyarországon folyó eljárás miatt. "Ezt az ajánlatomat azonban valamiért Orbán Viktor még nem fogadta el" - jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények felől érkező kritikák sosem a magyar nép, hanem mindig a magyar kormány ellen irányulnak.
Vádak a baloldalról
A baloldali pártok több EP-képviselője bojkottálta is a magyar miniszterelnök nyitóbeszédét, és csak a vitára mentek be.
Ők különösen aggódnak a demokrácia és a jogállamiság magyarországi tiszteletben tartása miatt: többen közülük "autokratának" nevezték Orbánt az ülésteremben tartott beszédükben. A német Daniel Freund zöldpárti képviselő "diktátornak" nevezte őt.
"Orbán Viktor az Európai Unió legkorruptabb országává tette Magyarországot, amely ma a demokrácia, a jogállamiság és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása terén számos rangsor végén áll"." A kritikák a magyar miniszterelnök külpolitikájára is vonatkoztak, aki az EU Tanácsának soros elnökeként hat hónapig képviseli az uniót.
"Láttuk már, hogy Orbán meglátogatta Putyint, Hszi-t és Donald Trumpot. És attól tartok, még nem láttunk mindent. Rendkívül bizonytalan választások következnek az Egyesült Államokban. Mi történne tehát, ha Orbán az EU nevében megpróbálna beavatkozni?" - tette hozzá Freund.
Fabienne Keller francia EP-képviselő a Renew Europe képviselőcsoportból támadta a magyar miniszterelnök által szorgalmazott migrációs politikát, aki több határellenőrzést és az EU területén kívüli hotspotok létrehozását szorgalmazza, hogy a migránsok menedékjogát ellenőrizzék azt megelőzően, mielőtt beengednék őket az uniós országokba.
"Az európai megoldás a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása lenne, amely ellen szavazott Magyarország. Orbán Viktor megvalósíthatatlan megoldásokat javasol, de el kell ismernem, hogy a szélsőjobboldali eszmék terjednek Európában" - mondta Keller.
Reakciók a jobboldalról: csodálat (némi fenntartással)
A magyar miniszterelnöknek éppen a migrációs kérdésben tanúsított hozzáállása, valamint a hagyományos család védelmezése miatt nem csak saját képviselőcsoportja, a Patrióták Európáért, hanem a másik két radikális jobboldali csoport, az Európai Konzervatívok és Reformerek és a Szuverén Nemzetek Európája is elismerően nyilatkozott.
"Nagyon konkrét beszéd volt, és azokra a sürgető kérdésekre összpontosított, amelyekkel egy elnökségnek foglalkoznia kell: ezek az energiaköltségek, az európai vállalatok versenyképessége, a határvédelem" - mondta Paolo Borchia, a Lega Nord európai parlamenti képviselője az Euronewsnak. A spanyol Vox képviselője Jorge Buxadé Villalba "friss levegőnek" nevezte Orbán beszédét, és kritizálta az uniós országok és intézmények többi vezetőjét.
A konzervatív frakcióból sokan kifejezték megbecsülésüket, de némi távolságtartás is elhangzott az egyik legvitatottabb témával, az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Orbán Viktor nyitóbeszédében nem említette, de már a beszéde előtti sajtótájékoztatón tisztázta célját: tűzszünetet elérni Ukrajna és Oroszország között a Moszkvával folytatott párbeszéd révén.
Ez az álláspont nem tetszik a konzervatívok társelnökének, Nicola Procaccininek: "Az EU-nak a belső ellenségeken kívül van egy nagyon veszélyes külső ellensége is: Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea szövetsége".
Példa nélküli a Bizottság elnökének a fellépése - véli a szakértő
"Aki hozzám hasonlóan erős hangú kezdésre, kemény provokációra, a háborúpárti Brüsszel és a békepárti magyar kormány politikájának szembeállításra számított Orbán Viktor strasbourgi beszéde kapcsán, ez alkalommal némileg csalódhatott" - kezdte értékelését az Euronewsnak Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap vezető elemzője. A szakértő szerint a magyar miniszterelnök kommunikációs stratégiája jól fel volt építve.
- Arra a feltételezésre épült - tette hozzá -, hogy a szimbolikus adok-kapok nyilván elkerülhetetlen az Európai Parlament politikai centrumát adó frakciók képviselőivel, viszont egy nyugodt hangú, defenzív, racionális vitát kereső, kvázi megtámadott pozícióból több politikai hasznot tud húzni a bel- és uniós politika színpadán egyaránt. Ezért fókuszált az Orbán beszéd nagy része valóban a soros elnökség prioritásaira, mint versenyképesség vagy migráció, és ezért nem hozta fel a „magyar békepolitikát”.
Hegedűs Dániel felidézte, hogy a júliusi diplomáciai offenzíva alatt Orbánt számos kritika érte azért, hogy "visszaélt a soros elnökség pozíciójával", ezért nem kívánta újra kinyitni ezt a Pandóra-szelencét, és ezért nem érintette Ukrajna kérdését a beszédében.
A szakértő úgy véli, hogy Orbán beszédének célközönsége alapvetően a saját választói és az európai szélsőjobboldal tradicionális támogatói mellett az elbizonytalanodó, az európai szélsőjobb kínálatát egyre inkább elfogadhatónak tartó középrétegek voltak szerte a kontinensen, és "alapvetően sikeres volt annak az üzenetnek a képviseletével, hogy ő és politikai szövetségesei alapvetően a politikai normalitást és racionalitást képviselik".
Az ellenzéki politikusokkal kapcsolatban az Euronewsnak azt mondta Hegedűs Dániel, hogy Magyar Péter és Dobrev Klára szintén a saját magyar szavazótáborukhoz szóltak, "Magyar beszéde szinte kizárólag csak magyar belpolitikai kontextusban volt értelmezhető".
- Igazából a vitában résztvevő minden fél alapvetően elégedett lehetett a saját pontjaival, ami igaz Ursula von der Leyenre és Manfred Weberre is - tért ki a vezető európai politikusok szerepére. - A vita valódi meglepetését álláspontom szerint az ő beszédeik adták, elsősorban az, hogy Weber saját politikai ellenfeleként is azonosította Orbánt és egyértelművé tette, hogy a jövő és Magyar Péter le fogják őt győzni. Von der Leyen pedig nyílt kihívást intézett Orbánhoz a Magyarországon hivatalos minőségben jelenlévő kínai rendőrök, illetve a kedvezményes elbánást élvező orosz vendégmunkások kérdésével.
A szakértő kijelentette, hogy a konfliktus szintje egyértelműen messze meghaladta azt, ahogy egy Bizottsági elnök a soros elnökség programját bemutató miniszterelnökkel szemben vélhetően valaha is fellépett az Európai Parlamentben, "de ne felejtsük el azt, hogy von der Leyen számára ez milyen kiváló lehetőség volt a saját maga és Orbán közti viszonyrendszer kijelölésére hetekkel azelőtt, hogy biztosainak parlamenti meghallgatása megkezdődne" - tette hozzá. A Von der Leyen-Weber-Orbán háromszögön belüli konfliktus kommunikatív kiékezése alapvetően mindhárom érintett fél érdekeit jól szolgálta, hiszen megerősítette saját pozíciót. "Ez azonban nem olyan konfliktus szerintem, ami után ne következhetett volna azonnal jó hangulatú, konstruktív egyeztetés Von der Leyen és Orbán között zárt ajtók mögött" - zárta értékelését Hegedűs Dániel.