A várakozásoknak megfelelően a szélsőjobboldali FPÖ végzett az első helyen, ám valószínűleg hiába: egyetlen párt sem akar vele koalícióra lépni. A Néppárt 26 százalékkal második, a szociáldemokrata SPÖ csak 20 százalékot kapott.
HIRDETÉS
A Herbert Kickl vezette Osztrák Szabadságpárt a választások nagy nyertese Ausztriában. A vasárnapi voksolás majdnem összes szavazatát összeszámolták már, és jelen állás szerint az FPÖ 28,8 százalékkal győzött. Őket követi az ÖVP (a Néppárt) 26,3 százalékkal és - egyértelműen lemaradva - az SPÖ, azaz a szociáldemokraták 21 százalékkal. A negyedik helyért a Zöldek (8,3 százalék) versenyeznek a balliberális Neos-szal (9 százalék). Más pártok képviselői nem jutottak be.
Az FPÖ ezzel több mint tizenegy százalékot nyert a legutóbbi választások óta, és ezzel megelőzte az ÖVP-t, amely több mint tizenkét százalékot veszített. A balliberális Neos és a Zöldek nagyjából azonos eredményt, 9-10 százalékot értek el, az eddigi adatok szerint más pártok nem képviseltetik magukat a bécsi parlamentben.
A parlamenti mandátumok szempontjából így néz ki a helyzet:
- FPÖ: 56
- ÖVP: 52
- SPÖ: 41
- Neos: 17
- Zöldek: 17 mandátum.
2019-ben az ÖVP 37,46 százalékkal az első helyen állt, akkor még Sebastian Kurz volt kancellár vezetésével. Az idei választásra a felmérések jelentős veszteségeket jósoltak a most Karl Nehammer szövetségi kancellár által vezetett pártnak, és a második helyet valószínűsítették az FPÖ mögött. A Néppárt azonban az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy megőrizheti első helyét.
A jobboldali populisták számára ez a győzelem az eddigi legnagyobb diadaluk. Nehammer kancellár azonban kizárta annak lehetőségét, hogy koalícióra lépjen a Szabadságpárttal, és arra szólította fel híveit, akadályozzák meg a szélsőjobb hatalomra kerülését.
Alexander Van der Bellen szövetségi elnöknek nem feltétlenül a legtöbb szavazatot kapott pártra kell bíznia a kormányalakítást.
amely Ukrajna szlovákiai és magyarországi határától Ausztria svájci határáig terjedne, megkönnyítve Vlagyimir Putyin elnök számára, hogy elégedetlenséget keltsen Európa szívében" - fejezte ki sok európai aggodalmát a Politico.
A közvélemény-kutatók már jó ideje a Szabadságpárt jelentős erősödését mutatták ki. Herbert Kickl pártelnök ezért a Néppárthoz hasonlóan az első helyet és a kancellárságot célozta meg. 2019-ben a korábbi pártelnök, Heinz-Christian Strache Ibiza-botránya súlyos vereséget eredményezett, a Szabadságpárt népszerűsége akkor nagyot zuhant.
Herbert Kickl és pártja kihasználva a pandémiát, az inflációs válságot, és a háborút, megragadta a közbeszédet, és olyan narratívát épített, amelyben a migrációt okolja a gazdasági problémákért. Az FPÖ politikai programja Magyarországon a Fideszével, míg Csehországban az ANO-éval egyezik leginkább, amit az is mutat, hogy a három párt júniusban közös frakciót hozott létre az Európai Parlamentben Patrióták Európáért néven.
Az FPÖ jelentős gyarapodása összhangban van az Európa-szerte tapasztalható jobboldali trenddel - emlékeztet a Focus német hírmagazin. A jobboldali pártok Európa-szerte teret nyertek, mint például Geert Wilders és Szabadságpártja (PVV) Hollandiában, a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (FdI) párt és a Marine Le Pen vezette jobboldali nacionalista Nemzeti Tömörülés (RN) Franciaországban. Németországban az AfD nagy sikert ért el a szászországi, türingiai és brandenburgi tartományi választásokon.
Két nappal a választások előtt utolérte az FPÖ-t egy náci botrány: nagy felháborodást váltott ki egy, a Der Standard c. lap által az interneten közzétett videó, amelyen az FPÖ prominens tagjai részt vesznek egy temetésen, amelyen egy SS által kedvelt német dalt énekelnek. Az ÖVP, az SPÖ, a Zöldek és a NEOS bírálta az FPÖ-t, zsidó diákok pedig feljelentést tettek az ügyben.
Az FPÖ "kegyeletsértőnek" nevezte, hogy egy temetést politikai célokra használjanak fel, szerintük a magánszemély temetésének "megtervezésére és megszervezésére az FPÖ-nek semmilyen befolyása nem volt".