A tüntetők nem engednek át senkit koszovói okmányokkal. A hatóságok eközben lezárták a határátkelőket.
HIRDETÉSA koszovói hatóságok közölték, hogy a Szerbiával közös négy határátkelő közül kettőt lezártak, miután a szerb oldalon tüntetők elzárták az utat, és megakadályozták a koszovói okmányokkal rendelkező autósok áthaladását.
A most lezárt Brnjak és Merdare átkelők Koszovó északi részén vannak, ahol a szerb etnikumú lakosság többsége él.
Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter azt mondta, hogy a lezárások válaszul történtek arra, hogy "maszkos szerbiai szélsőséges csoportok" diszkriminálva akadályozták az utazók átkelését.
Mindez azután, hogy jelentések láttak napvilágot arról, hogy koszovói és szerbiai aktivisták megállították a forgalmat a brnjaki határátkelőnél, és csak a szerb okmányokkal rendelkező járművezetőket engedték át.
"Azok, akiknek csak koszovói okmányaik vannak, nem mehetnek át. Miért? Mert koszovói testvéreink nem vezethetnek a Szerb Köztársaság által kiállított okmányokkal" - mondta Rojevic, a Koszovói Mitrovica Polgárok Egyesületének vezetője.
A szerb fővárosban, Belgrádban a tüntetők a határ felé tartó buszokra szálltak fel, hogy csatlakozzanak a blokádhoz.
"A motiváció az, hogy segítsünk és támogassuk ezeket az embereket. Látniuk kell, hogy nincsenek egyedül, és hogy valaki törődik velük" - mondta Gorica Doncic Puzovic.
A tüntetők pénteken késő este kezdték el blokád alá venni a határátkelőt, megakadályozva a Koszovóból Szerbiába tartó járművek közlekedését.
Azt mondták, hogy ezzel tiltakoznak az ellen, hogy a pristinai hatóságok bezárták a párhuzamos közigazgatásokat, amelyeket az észak-koszovói szerb etnikumúak hoztak létre a hivatalos közigazgatással vetekedve.
A szerb kormány finanszírozza a koszovói egészségügyi, oktatási és társadalombiztosítási rendszereket az északon élő szerb etnikumú lakosság számára.
A szerb tüntetők a helyi médiának azt mondták, hogy a blokád addig tart, amíg a koszovói rendőrök "ki nem vonulnak Észak-Koszovóból, és a bitorolt intézményeket vissza nem adják a szerbeknek".
Egyesek azt is követelték, hogy a KFOR, a NATO vezette koszovói békefenntartó erő vegye át az ellenőrzést Koszovó északi régiója felett.
"Sürgős felhívást kell intézni a KFOR-hoz és az UNMIK-hez [az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója] Észak-Koszovóba. Addig fogunk itt tüntetni, amíg az észak-koszovói kérdés meg nem oldódik" - mondta Dragisa Miric szerb aktivista.
Miric később elmondta, hogy a tüntetők október 1-jéig feloldották a blokádot, és további lépések előtt megvárják, hogy követeléseik teljesülnek-e.
Észak-Koszovó régóta a Belgrád és Pristina közötti feszültségek egyik gyújtópontja.
HIRDETÉSA blokád néhány nappal azután kezdődött, hogy a rendőrség Észak-Koszovóban razziát tartott és bezárt öt, a belgrádi kormányhoz kapcsolódó közigazgatási irodát, ami tovább szította a feszültséget.
Az év elején Koszovó az eurót tette az egyetlen legális fizetőeszközzé az országban, gyakorlatilag betiltva a szerb dinár használatát.
A határblokád ugyanazon a napon kezdődött, amikor az Európai Unió nyugat-balkáni megbízottja sürgette Koszovót és Szerbiát, hogy fokozzák a kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítéseket, mondván, hogy ez a lépés döntő lenne a két ország csatlakozásához a blokkhoz.
Koszovó szerb tartomány volt, amíg a NATO 1999-ben 78 napos bombázó hadjárata véget nem vetett a szerb kormányerők és a koszovói albán szeparatisták közötti háborúnak, amely mintegy 13 000 halottat követelt, főként albánokét, és kiszorította a szerb erőket.
HIRDETÉSSzerbia nem ismeri el Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlenségét, és a két fél között nem túl jó a viszony.