A választási bizottság enyhe emelkedésről számolt be a 2019-es részvételi adatokhoz képest.
HIRDETÉS
Az öt évvel ezelőttinél némileg magasabb, 33,7 %-os volt a részvételi arány a Központi Választási Bizottság adatai szerint Lettországban, ahol az európai parlamenti választásokat szombaton rendezték. A bizottság tájékoztatása szerint a szavazás incidens nélkül lezajlott, volt azonban néhány technikai hiba, melyek befolyásolták a részvételi adatok pontosságát.
A 33,7 %-os részvétel még mindig messze elmarad a 2009-es évtől, amikor a választásra jogosultak több mint fele járult az urnákhoz, illetve ellentmond az Eurobarometer áprilisi felmérésének, melyben a lettek 65%-a nyilatkozott úgy, hogy kész szavazni az EP-választásokon.
Lettország kilenc európai parlamenti helyéért 16 párt jelöltje szállt harcba, a szavazást megelőző közvéleménykutatás szerint a jobbközép Nemzeti Szövetség kilátásai voltak a legjobbak. A második helyen a baloldali Progresszívák, a harmadikon pedig Evika Siliņa miniszterelnök centrista Új Egység pártja állt.
A Nemzeti Szövetség azzal az ígérettel kampányolt, hogy Lettország érdekeit védi az EU-ban, nem pedig az EU érdekeit Lettországban. A párt szerint minden uniós tagállamnak a GDP legalább 2%-át kellene védelmi célokra költenie. A párt vezető jelöltje Roberts Zīle, aki 20 éve európai parlamenti képviselő, és jelenleg az Európai Parlament alelnöke.
A szociáldemokrata Progresszívek párt Ukrajna támogatását szorgalmazza, ami többek között az uniós piacokhoz való hozzáférést és megfigyelői státusz biztosítását jelenti az Európai Parlamentben. A Progresszívek emellett szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzéseket és a légitársaságok helyett a vasútba való befektetést szorgalmazzák.
A múlt hónapban az országban tüntetések voltak a nemzeti műsorszolgáltató azon döntése ellen, hogy a választások előtti vitákat orosz nyelven tartják.
A nemzeti műsorszolgáltató LSM bizonyos tartalmakat orosz nyelven is közvetít, és a Közszolgálati Elektronikus Tömegmédia Tanácsához beadványt nyújtottak be az orosz nyelvű viták blokkolása érdekében, amit a testület elutasított, mondván, hogy ez beavatkozást jelentene az LSM programjaiba és döntéseibe.
A biztonság, különösen Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után, sok lett számára fontos kérdés. A kis balti országot a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig annektálta, és most Lettországban sokan tartanak egy revizionista Oroszországtól.
Ez késztette a kormányt arra, hogy tavaly újra bevezesse a sorkötelezettséget, ami a lakosság körében nagy támogatottságra talált. Egy tanulmány szerint a megkérdezettek 60%-a úgy vélte, hogy a sorkötelezettség kulcsfontosságú Lettország védelme szempontjából, mivel az országnak 200 kilométeres közös határa van Oroszországgal.