EventsEsemények
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Granadában találkozott az Európai Politikai Közösség 45 államának vezetője

Harmadik alkalommal találkoztak a páneurópai közösség résztvevői
Harmadik alkalommal találkoztak a páneurópai közösség résztvevői Szerzői jogok THOMAS COEX/AFP or Licensors
Szerzői jogok THOMAS COEX/AFP or Licensors
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az összejövetel lehetővé teszi a kontinens uniós és nem uniós országai számára, hogy megvitassák az olyan kihívásokat, mint a biztonság, az energia, az éghajlat, a bővítés és a migráció.

HIRDETÉS

45 európai ország vezetői érkeztek a spanyolországi Granadába, hogy csatlakozzanak az Európai Politikai Közösség harmadik üléséhez. Miközben az EU vezetői támogatást ígértek Ukrajnának, Volodimir Zelenszkij elnök politikai egységet kért a kontinenstől.

"A legfőbb kihívás, amivel szembe kell néznünk, az, hogy megmentsük az egységet Európában. És nem csak az EU országairól beszélek, hanem egész Európáról. Azt hiszem, a legnagyobb kihívás, ami előttünk áll, hogy Oroszország hamis információkkal és félretájékoztatással támad" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.

A granadai csúcstalálkozó célja, hogy az EU bővítésének lendületet adjanak. Ukrajna és Moldova még ebben az évben szeretné megnyitni a csatlakozási tárgyalásokat, és a hat nyugat-balkáni tagjelölt ország is világos ütemtervet követel.

"A bővítés mindig jó Európának. Segít nagyobb biztonságot nyújtani, segít a demokrácia és az emberi jogok beágyazódásában. És segíti az európai gazdaság növekedését is. Szóval szerintem ez is fontos, hogy amikor az egyes kérdéseket vizsgálunk, ne csak pénzügyi számításoknak lássuk őket" - értékelt Leo Varadkar, ír miniszterelnök.

Manu Fernandez/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Orbán Viktor Granadában, 2023 október 5.Manu Fernandez/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

A vezetők kezdetben készen álltak az Örményország és Azerbajdzsán közötti tárgyalásokra, miután Baku katonai offenzívával átvette a hatalmat a Hegyi-Karabah régióban. Azerbajdzsán azonban Törökországgal, a régió kulcsszereplőjével együtt elutasította a granadai meghívást. Igaz, az azeriek azt mondták, hogy készek tárgyalni Örményországgal. Az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy az EU egy stabil kaukázusi térségben érdekelt, és garanciákat követel Bakutól, hogy nem élesedik tovább a konfliktus.

"Két napja telefonon beszéltem Azerbajdzsán elnökével. Ő nagyon világossá tette, hogy nincs területi igényük Örményországban. Határozottan kell hangsúlyozni úgy gondolom, hogy a területi integritás kölcsönös elismerése az, amiről szó van" - szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

A csúcstalálkozó sokak számára annak bemutatása volt, hogy a kontinensen hiányzik az egység és a párbeszéd iránti vágy

"Ez a csúcs feltárta az Európai Politikai Közösség hiányosságait. Két nagy hiányzó volt, Ilham Aliyev, azerbajdzsáni elnök és Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke és Alijev fő támogatója. Hiányzásuk érdektelenné tette a Franciaország, Németország és az Európai Tanács vezetőivel folytatott találkozót, amelytől azt várták volna, hogy a kaukázusi stabilitás felé tett első lépés lesz. 

A csúcstalálkozó másik csalódása, különösen az újságírók számára, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Rishi Sunak távozott a plenáris találkozó végén, amely arra kényszerítette a szervezőket, hogy lemondják a záró sajtótájékoztatót" - foglalta össze helyszíni tapasztalatait tudósítónk, Aida Sanchez, az Euronews munkatársa.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hátsó bejáraton közelítette meg a tanácskozást, és amikor riporterek arról kérdezték, hogy miért nem a főbejáraton megy be, mint a többiek, - akik a szokásoknak megfelelően pár szóban úgynevezett doorstep sajtótájékoztatót is tartanak ilyenkor - akkor azt válaszolta, hogy a tárgyalás még csak most kezdődik, és nem szépségversenyre jött.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az unió bővítése kapcsán többen a soksebességes Európa kialakulásától tartanak

Portugália idén 126 millió eurónyi katonai segélyt ad Ukrajnának

Sánchez: a palesztin állam elismerése nem Izrael ellen irányul