A kelet-európai országok várhatóan kivásárolhatják magukat a megállapodásból pénz vagy személyzet formájában nyújtott segélyek felajánlásával.
HIRDETÉSAz EU belügyi biztosa szerint áttörés várható a 27-ek eheti, a menekültüggyel foglalkozó egyeztetésén. A tagállamok hosszú évek vitáinak végére tesznek pontot azzal, hogy megállapodnak arról, hogyan osszák meg a menekültek és migránsok befogadásával kapcsolatos felelősséget - írja egy vezető uniós tisztviselőre hivatkozva az Euractiv.
Az uniós menekültügyi szabályok felülvizsgálatáról szóló megbeszélések nem sokkal azután feneklettek meg, hogy 2015-ben több mint egymillió - főként a szíriai háború elől menekülő - ember érkezett a Földközi-tengeren keresztül az unió területére.
Ylva Johansson belügyi biztos a csütörtöki megbeszélések előtt azt mondta, hogy mostantól beszélhetünk majd európai migrációs politikáról. "Ha együtt dolgozunk, akkor nagyon erősek vagyunk.
Ha közösen megállapodunk a migráció humánus, de korlátozó jellegű kezelésében, akkor mindannyian nyertesek leszünk, mert képesek leszünk együtt, rendezett módon kezelni a migrációt" - jelentette ki.
Az EU fő célországai, mint Spanyolország, Olaszország, Málta és Görögország évek óta várnak több segítséget az uniótól. A gazdag célországok pedig, mint Németország, Franciaország és Svédország azt mondják, nem lehetnek ők az egyetlen helyek, ahol az újonnan érkezők kikötnek.
Folyamatos viták tárgya az is, hogy az EU keleti országai, főleg Lengyelország és Magyarország megtagadják a Közel-Keletről és Észak-Afrikáról érkező, főként muszlim menekültek és migránsok befogadását. Számukra most a jelek szerint kiskapu nyílik: kivásárolhatnák magukat a befogadás alól azzal, hogy pénz vagy személyzet formájában segítséget nyújtanak.
Johansson hangsúlyozta: az előzetes megállapodás nem tartalmazza emberek "kötelező áthelyezését", az uniós országok szabadon dönthetnek arról, miként fejezik ki szolidaritásukat a többi országgal.