Intenzívebben ellenőrzik a magyarországi, romániai és szerbiai járműveket, miután Budapest várhatóan több ezer embercsempészt szabadít Európára. Az osztrák külügyminiszter magyarázatot vár a bécsi magyar nagykövettől.
HIRDETÉS
Mivel Magyarország napokon belül több ezer embercsempészt enged ki a börtönökből cserébe azért, hogy elhagyják az országot, Ausztria megszigorította kontrollját a magyar határon. A Magyarországról, Romániából és Szerbiából érkező járműveket mostantól fokozottan ellenőrzik - közölte a bécsi belügyminisztérium. Emellett a Magyarországgal való rendőrségi együttműködést is felülvizsgálják.
„Azt gondoljuk, hogy ez teljesen rossz jelzés” – mondta Alexander Schallenberg, az osztrák diplomácia vezetője, aki az EU külügyminiszteri ülésén közölte, hogy magyarázatot várnak a bécsi magyar nagykövettől, akit ebben az ügyben bekérettek a minisztériumba.
Az Orbán-kormány korábban bejelentette, hogy szabadon engedik az embercsempészet miatt bebörtönzött külföldi foglyokat. Az egyetlen feltétel, hogy 72 órán belül elhagyják Magyarországot. Gulyás Gergely a kormányinfón azzal indokolta a döntést, hogy túlzsúfoltak a börtönök, és Strasbourgban emiatt "próbálnak újabb pénzeket lehúzni a magyar államról".
Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarország tömegével engedi rá Európára az embercsempészeket, ráadásul úgy, hogy - mint a hvg.hu kiderítette - rájuk bízzák azt, letöltik-e a fennmaradó büntetésüket ott, ahová végül mennek. A bécsi belügyminisztérium rámutatott, hogy bűnözőkről van szó, akik emberéleteket veszélyeztettek.
Az Ausztriába irányuló illegális migráció a balkáni útvonalon keresztül elsősorban Magyarországon keresztül történik. A múlt hónapban Ausztria összesen mintegy 3500 új menedékkérelmet regisztrált, harmadával kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A belügyminisztérium ezt a csempészútvonalak jobb ellenőrzésének és a származási és tranzitországokkal való szorosabb együttműködésnek tulajdonítja.
Mint arról beszámoltunk, Ausztria alapvetően a magyar magatartás miatt ragaszkodik ahhoz, hogy megvétózza Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Karl Nehammer kancellár a menekülteknek a nyugat-balkáni útvonalon keresztüli beáramlását olyan "biztonsági problémának" nevezte, amelyet az ország nem tud megszüntetni.
A probléma egyik fő oka, hogy a balkáni útvonal mentén fekvő többi uniós ország - különösen Magyarország - nem hajlandó regisztrálni a legtöbb menedékkérőt, ami az uniós szabályok szerint lehetővé tenné Bécs számára, hogy Ausztriába érkezve visszaküldje őket az adott országba