Törökország elleni szankciók kidolgozására kérték fel a külügyi főképviselőt. Az EU-s külügyminiszterek elsősorban Törökország ciprusi vizeken történő fúrásaira reagáltak, miután kiderült, hogy Kréta közelében is hasonlóra készül Ankara.
HIRDETÉSAz EU külügyminiszterei a koronavírus óta elõször találkoztak személyesen Brüsszelben. A megbeszélésen egyáltalán nem szenvedtek hiányt témákban. A legfőbb napirendi pont az EU és Törökország közötti kapcsolatok volt. Ankara azon döntését, hogy az ikonikus isztanbuli Hagia Sophia-t újra mecsetté alakítja, az EU valamennyi tagállama elítélte és kérték, hogy vizsgálják felül ezt a döntést.
Ciprusi és görög részről jelentős aggodalmak fogalmazódtak meg Ciprus partmenti vizein folytatott török olajfúrásokkal kapcsolatban. Sőt, Törökország azzal fenyeget, hogy Kréta közelében a görög vizeket is fúrásokba kezd. A miniszterek felhatalmazták a külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki javaslatokat a feszültségek csökkentésére.
"Széles körű támogatást kapott a Bizottság főképviselője, alelnöke, további megoldások felkutatására, amelyek amelyek hozzájárulhatnak a feszültségek csökkentéséhez és a kölcsönös megértéshez olyan kérdésekben, amelyek még inkább hangsúlyozzák a Törökország és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. Opciókat készítek majd további megfelelő intézkedésekről, amelyeket a török fellépésre válaszként lehet meghozni" - mondta Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője.
Megállapodás született arról, hogy Josep Borrell a Törökország elleni célzott intézkedések listáját is összeállítja, amelyet csak akkor aktiválnak, ha Törökország megsérti Görögország szuverenitását.
"Széles körű egyetértés született abban, hogy kérjük fel a főképviselőt, hogy készítsen egy listát a további intézkedésekkel, ami már olyan szankciókat jelent, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy hatékonyan reagáljon, ha Törökország folytatja jogsértő magatartását" - ismertette országa álláspontját Nikos Dendias görög külügyminiszter.
Törökország azt is állítja, hogy az EU kelet-mediterrán tengeri hadműveletei korlátozzák az ENSZ által támogatott, nemzeti megegyezés nyomán felállt líbiai kormányt, amely katonai támogatást kapott Ankarától.
Az EU célja ugyanakkor, hogy megállítsa a továbi erőszakot, ehhez a fegyverembargót fenn kell tartani, és meg kell akadályozni, hogy újabb fegyverek jussanak Líbiába.