NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Belgium 2018 óta kormány nélkül

Belgium 2018 óta kormány nélkül
Szerzői jogok Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Németh ÁrpádMéabh McMahon
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Belgiumnak több mint egy éve nincs kormánya. A tavaly nyári választásokon sem jött létre egy életképes koalíció.

HIRDETÉS

Belgiumnak 2018 decembere óta nincs működő kormánya. A tavaly nyári választásokon sem jött létre egy életképes koalíció.

A 11 millió lakosú országot két nagy nyelvi közösség alkotja: a flamand és a vallon, meg egy német kisebbség az ország keleti részén. A politikai helyzet a végletekig megosztott, és iszonyúan szövevényes – jelenti Méabh McMahon, az Euronews tudósítója.

Belgium az egyetlen föderatív berendezésű ország, ahol nincsenek föderatív pártok. Helyettük van két liberális, két szocialista párt, és így tovább. A pártok töredezettsége azt jelenti, hogy több pártra van szükség a koalíció létrehozásához – ismerteti a körülményeket Dave Sinardet, a brüsszeli egyetem professzora.

Ráadásul a vallonok balra: a szocialistákra és a zöldekre szavaztak. A flamandok a jobboldalt választották: a centristákat és a szélsőjobbot. Eközben a két vezető párt, amely koalícióra próbál jutni, ki sem jön egymással.

A két nagy párt a nyelvi határ két oldalán tevékenykedik. Mindkettő a másikat ellenségként ábrázolja, és ez alaposan megnehezíti a koalíció létrejöttét – mondja Dave Sinardet.

Ez a mindennapokban nem érezhető. A vonatok járnak, a szemetet begyűjtik, a béreket kifizetik. Aggasztó inkább az, hogy kormány nélkül milyenek lehetnek a hosszú távú következmények.

A belga költségvetési rendszer már ma problémás. Ha nem következik be változás, irányítás nélkül marad a büdzsé. A pártok a választási kampányban fontos kérdésekre: a klímaváltozásra és a mobilitás gondjaira hivatkoznak. Ezek Belgium súlyos problémái – hangoztatta az egyetemi tanár.

A felsorolt okok miatt Belgiumban gyakran merül fel az ország kettéosztásának a kérdése. Az egyik politikai csoportosulás Belgium végéről beszél kiáltványában. Flandriában sokan hajlamosak a válásra. A vallonok azonban nem hagynák ott a belga hasábburgonyát, a gofrit, a királyt, a foci válogatottat, és persze Brüsszelt, a nemzetközi fővárost, amely összetartja az országot. Legalábbis egyelőre – tudósít Méabh McMahon.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Brüsszeli EU-csúcs: fókuszban az orosz-ukrán háború és a Közel-Kelet

Az EU sürgeti Grúziát, hogy ne fogadja el a "külföldi befolyásról" szóló törvényt

Komoly EP-kampánytéma a környezetvédelem Franciaországban