A robot antitestekkel való bevonásával a kutatók mind a 23 vizsgált májrákos beteg vérmintájából ritka, keringő tumorsejteket gyűjtöttek, ami jelzi jövőbeli daganatkövetési és diagnosztikai lehetőségeit.
Tudósok egy apró, puha robotot fejlesztettek ki, amelyet szőrszerű nyúlványok borítanak, és amely képes befolyásolni a vér áramlását. Ez segíthet abban, hogy a gyógyszerek eljussanak az erek falához, felgyorsíthatja a vérrögök lebomlását, és ritka rákos sejteket is képes lehet befogni.
A Shenzhen Institute of Artificial Intelligence and Robotics for Society, a Hongkongi Kínai Egyetem és a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Központi Kórházának kutatói egy CiliaVine nevű eszközt fejlesztettek ki, amely a jövőben segíthet a gyógyszerek pontosabb célba juttatásában, a vérrögök kezelésében, és azáltal is hozzájárulhat a daganatok nyomon követéséhez, hogy a véráramban keringő tumorsejteket elfogja.
Az eszközt egy orvosi vezetődrótra rögzítik, és mágneses tér segítségével mozgatja a csillóknak nevezett, apró, rugalmas, szőrszerű nyúlványokat különböző mintázatokban.
A(z)tanulmányban (forrás: angol) a kutatók laboratóriumi modelleken vizsgálták, hogy az eszköz mennyire képes lebontani a vérrögöket és célba juttatni a gyógyszereket, valamint hogy képes-e tumorsejteket befogni májrákos betegek vérmintáiból és májtumorral rendelkező nyulak szervezetében.
A vér normál esetben sima rétegekben áramlik az erekben. Bár ez hatékony a keringés szempontjából, megnehezíti, hogy a gyógyszerek, részecskék vagy sejtek oldalirányban áthaladjanak a véráramon.
A kutatók úgy tervezték meg a robotot, hogy helyileg megzavarja ezt az áramlást. Attól függően, hogyan programozzák a mágneses teret, a csillók az anyagot az ér fala felé pumpálhatják, attól elfelé irányíthatják, vagy apró örvényeket hozhatnak létre, amelyek összekeverik a környező folyadékot.
Laboratóriumi kísérletekben a robot nagyobb mennyiségű modellgyógyszert juttatott az ér fala felé.
Az ér falát elérő összmennyiség 146 százalékkal volt magasabb, mint amikor a gyógyszert hagyták természetes módon szétterjedni, és 75 százalékkal több jutott 1 milliméterrel az ér fala mögé.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy a robot segíthet-e a vérrögök feloldásában. Egy, a vérrögoldó tPA gyógyszerrel kezelt érmodellen a rögök körülbelül 40 perc alatt oldódtak fel, amikor a robot működött, szemben az átlagosan 70 perccel, amikor nem használták.
A tanulmány szerint az apró robot a daganatok monitorozására is használható. Amikor ellenanyagokkal vonták be a robotot, a kutatók keringő tumorsejteket – a véráramba kerülő, ritka rákos sejteket – fogtak be az összes, a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Központi Kórházában vizsgált 23 májrákos beteg vérmintájából.
A kutatócsoport élő, májtumoros nyulakban is tesztelte a robotot: egy nagy vénába katéteren keresztül vezették be, majd 20 percig mágnesesen működtették, és az vizsgált érszakaszokon nem figyeltek meg gyulladást vagy szövetsérülést.
A technológiát egyelőre még nem vizsgálták kezelési vagy diagnosztikai eszközként emberi páciensekben. A kutatók szerint azonban a jövőben lehetőséget nyújthat arra, hogy a gyógyszereket és sejteket közvetlenül a véráram egyes szakaszaiban irányítsák, ne pedig kizárólag a véráramlásra hagyatkozzanak, hogy eljusson a célhelyükre.