Az éghajlatváltozás miatt emelkedő éjszakai hőmérsékletek világszerte észrevétlenül rövidítik az emberek alvását; egy új elemzés szerint egy átlagos ember évente már több mint 50 órát veszít.
Ahogy világszerte egyre gyakoribbá válnak a trópusi, forró éjszakák – amikor a hőmérséklet éjjel nem süllyed 20 °C alá –, az emberek alvása látja ennek kárát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Világszinten egy átlagos ember évente csaknem 56 órányi alvást veszített – ez közel hét éjszaka alvásának felel meg – a magas hőmérséklet miatt a 2020 és 2025 közötti időszakban, a Climate Central új tanulmánya szerint.
A vizsgált több mint 1300 város szinte mindegyikében legalább megduplázódott a klímaváltozással összefüggő, hőmérséklet okozta alvásvesztés mértéke az 1970-es évek eleje óta. A legnagyobb alvásveszteséget a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában mérték, ahol az emberek évente átlagosan 55 és 91 óra közötti alvást veszítettek.
Az 1970-es évek elején egy átlagos, 500 ezer lakosú városban élők évente mintegy 46 órányi alvást veszítettek az éjszakai hőség miatt; a 2020-as évekre ez nagyjából 50 órára nőtt. 2020 és 2025 között az érték 56 órára emelkedett, és az elemzés szerint e teher egyre nagyobb részéért a klímaváltozás felelős.
Hol szenvedik el az emberek a legnagyobb alvásveszteséget Európában?
Noha a rendkívül meleg éjszakák a világ valamennyi városát érintik, a teher nem egyenlően oszlik meg, és jelentős különbségek láthatók a kontinensek között és azokon belül is.
Európában a legnagyobb alvásveszteséget a déli régiókban tapasztalták. Az olaszországi Nápolyban élők az elmúlt öt évben évente 51 órát veszítettek az alvásukból a hőség miatt.
Görögország fővárosában, Athénban az éves alvásveszteség 45 óra volt, a spanyolországi Valenciában 42 óra, míg a portugáliai Lisszabonban és a francia Marseille-ben 40 óra.
A legészakibb országokban is érezhető azonban – bár kisebb mértékben –, hogy az emberek a hőség miatt kevesebbet tudnak aludni.
A skóciai Edinburgh lakói 21 órát veszítettek, Stockholm és Helsinki esetében pedig egyaránt 20 óráról van szó. A legkisebb hatást az oslói adatok mutatták: ott 18 órát mértek.
A pihentető éjszakai alvás jelentősége
Az alvás kulcsszerepet játszik abban, hogy a szervezet napközben megfelelően működjön.
Éjszaka a szervezetnek lenne ideje regenerálódni, ám ha a hőmérséklet nem csökken kellőképpen, ez a folyamat elmarad, és a test tartós terhelés alatt marad.
A tanulmány szerzői szerint a nem megfelelő minőségű alvás hatással van a hangulatra, a kognitív teljesítményre, a produktivitásra, valamint a szív- és érrendszeri, illetve az immunrendszer egészségére.
Bár az alvást számos tényező befolyásolja, a hőség éjszaka egyre fontosabb környezeti kockázattá válik, ahogy világszerte emelkednek a hőmérsékletek, és egyre többen költöznek olyan városi hőszigetekre, amelyek tovább fokozzák az éjszakai forróságot.
Mivel az alvásveszteség egymást követő éjszakákon összeadódhat, még viszonylag kis mértékű csökkenés is ártalmassá válhat egy forró évszak során.
Egy friss kutatás szerint a melegebb éjszakák több mint kétszer akkora hatást gyakorolnak az alvásra a 65 év feletti felnőttek esetében, mint a középkorúaknál, és csaknem háromszor nagyobb mértékben az alsó-közepes jövedelmű országokban, mint a magas jövedelműekben.
A nőket és az eleve melegebb éghajlaton élőket szintén erősebben érinti a jelenség – és a különbségek várhatóan tovább nőnek, ahogy a hőmérsékletek emelkednek.