Új kutatás: az étkezések kihagyása vagy a rendszertelen evés rontja a mentális egészséget
Az étkezések időzítése és a táplálkozási szokások meglepő szerepet játszhatnak a mentális egészségben. A Journal of Affective Disorders (forrás: angol) folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a rendszertelen étkezési rend magasabb depressziókockázattal jár együtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Koreai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok által gyűjtött, a 2014–2022-es Korea National Health and Nutrition Examination Survey 21 568 felnőttre vonatkozó adatait elemezve a koreai kutatók erős összefüggést találtak az étkezések gyakorisága és a pszichés jóllét között.
Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a rendszertelen étkezési mintázat növeli a kedvezőtlen anyagcsere-következmények – például az elhízás, az inzulinrezisztencia és a szív- és érrendszeri betegségek – kockázatát.
Az új tanulmány szerint azoknál, akik a főétkezéseket kevésbé rendszeresen fogyasztották, 55 százalékkal nagyobb volt a depresszió valószínűsége, mint a következetesebb étkezési rendet követők körében.
Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy a változatosabb étrend mérsékelte a rendszertelen étkezés kedvezőtlen hatásait, míg a reggeli elhagyása felerősítette azokat.
A legerősebb összefüggéseket a férfiaknál, a dohányosoknál és az éjszaka későn étkezőknél találták.
„Eredményeink arra utalnak, hogy a főétkezések alacsonyabb rendszeressége az étrendi vagy életmódbeli tényezőktől független, önálló kockázati tényezője lehet a depresszív tüneteknek” – írták a szerzők.
Étkezések kihagyásának hatásai
A kutatók rámutattak, hogy a rendszertelen étkezési időpontok megzavarhatják a szervezet anyagcsere- és viselkedési ritmusát, amely szorosan kapcsolódik a cirkadián ritmusokhoz – a test belső órájához, amely a nap folyamán zajló biológiai folyamatokat szabályozza.
Ez a felborulás változásokat idézhet elő a hangulat szabályozásában szerepet játszó génekben, ami hormonális egyensúlyzavarhoz vezethet, például a melatonin- és kortizolszekréció szabályozásának zavarához.
„Az ilyen, ritmushoz kapcsolódó szabályozási zavarok ronthatják az érzelmi szabályozást azáltal, hogy labilissá teszik a hangulat napi ingadozásait, és csökkentik az érzelmi ellenálló képességet” – írták a szerzők.
A rendszertelen étkezés gyakran együtt jár a hangulatszabályozásban fontos tápanyagok – például a B‑vitaminok, a rostok és az antioxidánsok – elégtelen bevitelével is.
Pszichológiai szempontból a szerzők megjegyezték, hogy a rendszertelen étkezési mintázat rendezetlen napi rutint vagy társas visszahúzódást is jelezhet – ezek mind a mentális egészség romlásával hozhatók összefüggésbe.
„Összességében ezek a mechanizmusok arra utalnak, hogy az étkezések alacsonyabb rendszeressége egyszerre szolgálhat viselkedéses jelzőként és biológiai közreható tényezőként a depresszió kialakulásában” – fogalmaztak a szerzők.
Mentális egészség: fókuszban az életmódtényezők
Világszerte jelenleg több mint egymilliárd ember él valamilyen mentális egészségi problémával, és ez a szám a következő években várhatóan tovább emelkedik. *link a múlt heti mentális egészségről szóló cikkhez
A depressziót e teher egyik fő hajtóerejeként azonosították, és a szorongással együtt továbbra is a leggyakoribb mentális zavar, amely mind a férfiakat, mind a nőket érinti.
Ebben a helyzetben a kutatók és az orvosok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a befolyásolható életmódtényezőkre és a megelőzési stratégiákra.
A tanulmány rámutat, hogy bár a depressziónak számos oka van, egyre több bizonyíték emeli ki az étrendi szokások szerepét a depresszív tünetek megjelenésében és lefolyásában.
A kutatásnak vannak korlátai is, mindenekelőtt keresztmetszeti kialakítása, amely nem teszi lehetővé az ok-okozati összefüggések egyértelmű bizonyítását.
További vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, hogy az étkezések alacsonyabb rendszeressége növeli-e a depresszió kockázatát, vagy éppen maga a depresszió vezet-e rendszertelen étkezéshez – esetleg mindkettő igaz.
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy eredményeik alapján a következetes étkezési mintázatok ösztönzése – különösen a változatos étrend és a rendszeres reggeli – gyakorlati, gyógyszermentes eszközt kínálhat a depresszió kockázatának csökkentésére.