Ebola-járvány: az Egyesült Államok szigorít, mit lép Európa? Repülőtéri szűrés, járattörlés, mennyire hatékonyak az intézkedések?
A Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) és Ugandában kitört legújabb ebolajárvány hatására az Egyesült Államok fordulatot vett általában lazának tartott közegészségügyi megközelítésében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hétfőn több, a vírus terjedésének megakadályozását célzó lépést jelentettek be, köztük az érintett régiókból érkező légi utasok szűrését és bizonyos esetekben belépési korlátozásokat.
A következő napon Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója úgy fogalmazott, „mély aggodalommal tölti el az epidémia kiterjedtsége és gyorsasága”. Mennyire kell aggódniuk tehát az európaiaknak? És mi a helyzet azoknak az országoknak az állampolgáraival, amelyekből rendszeres, közvetlen járatok indulnak Kinshasába, például Belgiumból?
„A helyzet a KDK-ban komoly, és helyben kell határozottan kezelni. Brüsszelnek valóban vannak közvetlen összeköttetései Kinshasával, ami indokolttá teszi az éberséget” – mondta az egyik vezető belga virológus, Steven Van Gucht az Euronewsnak.
A Belgium szívében fekvő Brussels Airport a legfontosabb európai kapu a KDK-ba irányuló és onnan érkező forgalom számára.
A Brussels Airlines naponta, heti hét alkalommal közlekedtet járatokat Kinshasába és vissza. A társaságnak nincsenek pontos adatai az utasok számáról, de az ezen az útvonalon használt Airbus A330-as repülőgépek nagyjából 290 utast tudnak szállítani.
„Ugyanakkor a korábbi járványkitörések tapasztalatai azt mutatják, hogy Belgiumra és Európára nézve alacsony a kockázat” – tette hozzá Van Gucht.
Hasonlóan nyilatkozott a Brussels Airlines is. „A szokásos eljárásrendünknek megfelelően szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet. Kapcsolatban állunk minden illetékes hatósággal, és szükség esetén módosítjuk működésünket” – mondta Joëlle Neeb, a vállalat szenior sajtókapcsolati vezetője az Euronewsnak.
„Jelenleg minden járat menetrend szerint közlekedik, és nincsenek érvényben további védelmi intézkedések.” A Brussels Airlines személyzete ugyanakkor speciális egészségügyi és biztonsági irányelveket követ, többek között fertőző betegségek esetén.
„Személyzetünk erre vonatkozó képzést kapott. Többek között figyelik az esetleges tüneteket, betartják a higiéniai előírásokat, például a rendszeres kézfertőtlenítést, és szükség esetén korlátozzák a kontaktust. Ha szükséges, együttműködnek az egészségügyi szolgálatokkal és a hatóságokkal is.”
A legutóbbi ebolajárványt nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánították, eddig legalább 131 halálos áldozatot követelt, és 500 megbetegedést okozott.
Kérdésesek az intézkedések hatékonysága
Az Ebola kizárólag tüneteket mutató betegek testnedveivel való közvetlen érintkezés útján terjed, nem pedig a levegőben – magyarázta Van Gucht –, így viszonylag könnyen kordában tartható. „Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az emberek csak a tünetek jelentkezésétől fertőzőek, előtte nem.”
A lappangási idő 2 és 21 nap között lehet. Éppen ez a tényező, a lappangási idő az, ami korlátozza a – az Egyesült Államokban is alkalmazandó – érkezéskori lázmérés hatékonyságát.
„Egy olyan utasnak, aki még a lappangási szakaszban van, nincs láza, ezért nem is szűrik ki” – mondta Van Gucht.
Ezt erősítette meg Celine Gossner, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) szakértője is, aki az Euronewsnak elmondta, hogy jelenleg nem javasol beléptetési szűrőintézkedéseket Európában. „A repülőtéri szűrés jelentős erőforrásokat igényel, miközben korlátozott a hatékonysága.”
Gossner és Van Gucht egyaránt rámutattak, hogy a kiléptető szűrés az érintett országokban hatékonyabb eszköz. Van Gucht ugyanakkor úgy véli, hogy a beléptető szűrés „korai riasztórendszerként működhet, és segíthet fenntartani a közbizalmat”.
Az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (Africa CDC) közölte, hogy „tudomásul veszi” az amerikai korlátozásokat, és elismeri „minden kormány felelősségét abban, hogy megvédje népe egészségét és biztonságát”. Ugyanakkor úgy véli, hogy a beutazási korlátozásoknak nem szabad elsődleges közegészségügyi eszközként szolgálniuk járványok idején.
„Az Africa CDC álláspontja egyértelmű: az általános utazási korlátozások és határzárak nem jelentenek megoldást a járványokra” – áll az ügynökség közleményében.
Az ECDC szintén nem javasol utazási korlátozásokat, ellentétben az Egyesült Államokkal, amely beutazási tilalmat rendelt el azon, nem amerikai útlevéllel rendelkező személyekre, akik az elmúlt 21 napban Ugandában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) vagy Dél-Szudánban jártak.
Van Gucht elutasította azt az elképzelést is, hogy a járványra válaszul le kellene állítani az érintett országokból induló járatokat. „Az ilyen intézkedéseknek csekély a járványügyi haszna, akadályozzák a humanitárius segítségnyújtást és az ellátási láncokat, és ahhoz vezethetnek, hogy a járványkitöréseket kevésbé időben jelentik” – fogalmazott.
A belga Külügyminisztérium biztonsági szolgálatának legutóbbi utazási ajánlása szerint az Ituri és Észak-Kivu tartományban igazolt ebolás esetek miatt minden oda irányuló utazás „kifejezetten ellenjavallt”. A minisztérium nem tilthatja meg hivatalosan az utazást egy adott országba.
Mi történik jelenleg?
Van Gucht hangsúlyozta, hogy kulcsfontosságú egyértelmű eljárásrenddel rendelkezni a fedélzeten megbetegedő utasok ellátására és az eset azonosítása esetén az utastársak kontaktkutatására.
A Brussels Airport szóvivője hangsúlyozta, hogy a repülőtér ilyen protokollokat is kialakított. „Ha fertőző betegségben szenvedő utas érkezik, őt a katonai kórház speciális mentőautója szállítja el.”
„Ilyen helyzetekben a Brussels Airport az Egészségügyi Minisztérium ajánlásai alapján hozza meg a szükséges intézkedéseket. Eddig nem kaptunk útmutatást vagy iránymutatást ezzel kapcsolatban” – tette hozzá.
A belga Egészségügyi Minisztérium „Kockázatkezelési Csoportja” a cikk megjelenéséig nem válaszolt az Euronews kérdéseire arról, milyen további intézkedéseket fontolgatnak a vírus Belgiumba történő behurcolásának megakadályozására.
Az ECDC szakértője, Gossner felhívta a figyelmet arra, hogy minden esetben, amikor az érintett régiókból hazatérő utasoknál a visszatérést követő 21 napon belül olyan tünetek jelentkeznek, mint a láz, fejfájás vagy általános rosszullét, haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, és tájékoztatniuk kell az egészségügyi dolgozókat friss utazási előzményeikről.
„Ez a korai riasztórendszer fontosabb, mint az összes beérkező utas kiterjedt lázmérése” – mondta Van Gucht.
„Elsőbbséget kell élveznie az éberség fenntartásának a saját egészségügyi rendszerünkben, és a helyszíni védekezés támogatásának” – zárta szavait.
Az ECDC szakértőket vezényel a KDK-ba a koordináció és a műveleti tervezés támogatására. Az Európai Bizottsághoz ugyanakkor keddig nem érkezett segítségkérés egyik nemzetközi segélymechanizmusán keresztül sem – közölte a testület szóvivője.