Kongói hatóságok: legalább 131 halott és 500 megbetegedés az ebolajárványban
Kedden ülésezik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti bizottsága, hogy javaslatokat tegyen azokra az átmeneti intézkedésekre, amelyekkel kezelni lehet Kongó új ebolajárványát. A Kongóban és Ugandában zajló járványt a WHO nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 12. cikkével összhangban jártam el, miután konzultáltam mindkét ország egészségügyi miniszterével, és mert mélyen aggaszt az epidémia mértéke és terjedésének gyorsasága” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója kedden Genfben, az Egészségügyi Világközgyűlésen.
A kongói hatóságok szerint a keleti Ituri tartományra összpontosuló járvány eddig legalább 131 halálesetet és 500 esetet okozott.
A szomszédos Ugandában is két esetet – köztük egy halálesetet – jelentettek, két, Kongóból érkező utazó körében.
„Több olyan tényező is van, amely miatt tartunk a további terjedéstől és az újabb halálesetektől” – mondta Tedros.
Elsőként – mondta – a megerősített eseteken túl a gyanús esetek és halálesetek nagy száma aggaszt.
„Ezek a számok változni fognak, ahogy egyre jobban felpörögnek a helyszíni műveletek, beleértve a járványügyi megfigyelés, a kontaktkutatás és a laboratóriumi vizsgálatok megerősítését” – tette hozzá Tedros.
Másodszor, sűrűn lakott városi területeken is jelentettek eseteket, többek között Kampalában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban fekvő Goma városában, harmadszor pedig az egészségügyi dolgozók körében is történtek halálesetek, ami az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó terjedésre utal.
Tedros szerint mindezt tovább súlyosbítja a térségben tapasztalható jelentős népességmozgás.
A nemzetközi egészségügyi ügynökség közölte, hogy a járvány nem felel meg egy, a COVID–19-hez hasonló világjárványügyi vészhelyzet kritériumainak, és nem javasolta a nemzetközi határok lezárását.
Mi az a bundibugyói ebolavírus?
A mostani járványt okozó bundibugyói vírus ritkább, mint az Ebola-vírusok többi típusa, ami megnehezíti a védekezést, mivel nincsenek kifejezetten ellene kifejlesztett kezelések vagy vakcinák.
„Nincs semmi, ami akár csak megközelítené a klinikai kipróbálásra kész állapotot” – mondta Celine Gounder infektológus és epidemiológus, aki a 2014–2016-os ebolajárvány idején Nyugat-Afrikában kezelt betegeket.
„Ez pedig azt jelenti, hogy a beavatkozó csapatok, az egészségügyi dolgozók és más segélymunkások lényegében ismét az alapokra vannak utalva.”
A vírus ugyanúgy terjed, mint az Ebola más típusai: a beteg vagy elhunyt páciensek testnedveivel – például verejtékkel, vérrel, széklettel vagy hányadékkal – való szoros érintkezés útján. A legnagyobb kockázatnak az egészségügyi dolgozók és a betegeket ápoló családtagok vannak kitéve – közölték a szakértők.
„Oltóanyag hiányában is számos olyan lépést tehetnek az országok, amellyel megfékezhetik a vírus terjedését és életeket menthetnek, még speciális orvosi ellenintézkedések nélkül is – ilyen például a kockázatokról szóló kommunikáció és a közösségek bevonása” – mondta Tedros.
A járvány megfékezése beavatkozások egész sorára támaszkodik, többek között a klinikai ellátásra, a felügyeletre és a kontaktkutatásra, a laboratóriumi vizsgálatokra, az egészségügyi intézményekben alkalmazott fertőzésmegelőzésre és -ellenőrzésre, a biztonságos és méltóságteljes temetésekre, a lehetőség szerinti oltásokra és a társadalmi mozgósításra.
Kongói járvány 50 embert ölt meg, mire felfedezték
Jean Kaseya, az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (Africa CDC) főigazgatója szerint a lassú felismerés késleltette a beavatkozást, és időt adott a vírusnak a terjedésre.
„Ez a járvány áprilisban kezdődött. Egyelőre nem ismerjük az indexbeteget. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk, valójában mekkora a járvány kiterjedése” – mondta, az indexbeteg kifejezést használva az egy járvány elsőként azonosított esetére.
Az eddig ismert legkorábbi gyanús eset egy 59 éves férfi volt, akinél április 24-én jelentkeztek a tünetek, és április 27-én hunyt el egy ituri kórházban.
Amire az egészségügyi hatóságok május 5-én először értesültek a járványról a közösségi médián keresztül, addigra már 50 halálesetet regisztráltak – közölte az Africa CDC.
A WHO közlése szerint legalább négy, ebolagyanús tüneteket mutató egészségügyi dolgozó halt meg.