Gyümölcs kulcsszerepet játszik az egészséges étrendben, de legalább annyira számít, hogyan fogyasztjuk, mint az, hogy egyáltalán esszük-e.
A nem fertőző betegségek (NCD-k) terjedése és a világszerte növekvő elhízási arány egyre inkább a háttérben meghúzódó életmódbeli tényezőkre, például a táplálkozásra és a fizikai aktivitásra irányítja a figyelmet.
Az egészséges étrend egyik alapvető összetevője a gyümölcs és a zöldség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint mindenkinek 10 éves kor felett naponta legalább 400 gramm gyümölcsöt és zöldséget kellene elfogyasztania.
A gyümölcsöket leggyakrabban egészben, léként vagy turmix formájában fogyasztjuk – ezek azonban nem egyformán egészségesek.
Egy új tanulmány (forrás: angol), amely a Frontiers in Nutrition folyóiratban jelent meg, a szilárd gyümölcsök, a gyümölcslevek és a gyümölcsturmixok fogyasztása, valamint különböző egészségi kimenetelek közti összefüggéseket vizsgálta.
A kutatásban több mint 400 embert kérdeztek meg napi gyümölcsfogyasztásukról, majd négy csoportba sorolták őket: kevés gyümölcsöt fogyasztók, gyümölcslé-fogyasztók, turmixfogyasztók és egész gyümölcsöt fogyasztók.
A kutatók azt találták, hogy a kevés gyümölcsöt fogyasztó csoport tagjainak voltak összességében a legkedvezőtlenebb egészségi mutatói, míg a gyümölcslevet előnyben részesítők álltak a második legrosszabbul.
A kevés gyümölcsöt fogyasztó csoportban volt a legmagasabb a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek aránya, míg a gyümölcslé-fogyasztók körében fordult elő leggyakrabban a magas koleszterinszint és a cukorbetegség.
A tanulmány szerint az átlagos testtömegindex (BMI) is magasabb volt a gyümölcslét fogyasztók és a kevés gyümölcsöt evők körében, mint azoknál, akik gyakrabban választottak szilárd gyümölcsöt vagy turmixot.
A gyümölcsfogyasztás módja nemcsak a testi, hanem a lelki egészséggel is összefüggött. Azok, akik kevés gyümölcsöt ettek, illetve akik inkább a leveket részesítették előnyben, az előző évben több mentális egészségi problémáról számoltak be, mint az egész gyümölcsöt fogyasztó vagy turmixcsoport tagjai.
A tanulmány megállapította, hogy a gyümölcslé-fogyasztók csoportjának volt a legalacsonyabb energiaszintje és a legrosszabb alvásminősége, ami a kutatók szerint összhangban áll azzal, hogy a gyümölcslevek adják a legkevesebb energiát és teltségérzetet a gyümölcsfogyasztás különböző formái közül.
Mi a különbség a turmix és a gyümölcslé között?
A gyümölcsök nélkülözhetetlen tápanyagok, rostok és antioxidánsok gazdag forrásai, amelyek az emésztés támogatásával, az immunrendszer erősítésével és a krónikus betegségekkel szembeni védelemmel hozzájárulhatnak az általános egészséghez és jólléthez.
Ugyanakkor a teljes gyümölcs egyes jótékony összetevői nagyrészt elvesznek, amikor a gyümölcsöt lévé dolgozzák fel.
A gyümölcs turmixszá történő turmixolása megőrzi a rostokat, miközben növelheti olyan tápanyagok, például a C-vitamin és a folát hasznosulását, így összességében kedvezőbb tápértéket kínál, mint a lé.
Mivel az egészséges életmód számos nem fertőző betegség megelőzésében segíthet, fontos egyértelműen azonosítani azokat az étrendi mintázatokat, amelyek a leghatékonyabban csökkentik e betegségek kialakulásának kockázatát – írták a szerzők.
Számít a mennyiség is?
Bár a gyümölcsfogyasztás egyes formái egészségesebbnek tűnnek másoknál, a szakértők egyetértenek abban, hogy a kulcsszó mindig a mértékletesség.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) azt tanácsolja, hogy a gyümölcs- és zöldséglevek fogyasztását együttesen napi 150 milliliterre korlátozzuk.
Ugyanakkor a levek és turmixok jótékony hatásai nagymértékben függnek attól, milyen gyümölcsből készülnek.
A citrusfélék bővelkednek C-vitaminban, az áfonya ismert antioxidáns tulajdonságairól, C- és K-vitamin-, rost- és mangántartalmáról, a tőzegáfonya pedig a benne található proantocianidineknek (PAC-oknak) köszönhetően régóta segít a visszatérő húgyúti fertőzések megelőzésében.