Európa egészségügyi szuverenitása nyomás alatt: szakértők vitatják, képes-e az EU kezelni a kihívásokat a március 17-i Euronews Egészségügyi Csúcson
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az év elején Brüsszelben az egészségbiztonság jelentőségére hívta fel a nagykövetek figyelmét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közelmúlt geopolitikai feszültségei jelentősen megterhelték Európa egészségügyi rendszereit és a gyógyszerellátási láncokat.
A COVID–19-pandémia, az ukrajnai háború és az olyan nemzetközi partnerek, mint az Egyesült Államok legutóbbi politikai irányváltásai megrázták az Európai Unió egészségügyi környezetét.
Az elmúlt években a blokk ellátási láncok zavaraival, gyógyszer- és munkaerőhiánnyal, vámfenyegetésekkel és agyelszívással szembesült, mindezt elöregedő társadalom és túlterhelt egészségügyi rendszerek mellett.
A globális egészségügyi színtér is megsínylette a fejleményeket. Az Egyesült Államok döntése, hogy kilépjen az Egészségügyi Világszervezetből, és leállítson minden humanitárius és fejlesztési célú külsegélyt, jelentős űrt hagyott maga után, amely új szereplők és dinamikák előtt nyitotta meg az utat.
Felmerül a kérdés: felkészült-e az Európai Unió arra, hogy megőrizze vezető szerepét a globális egészségügyben, és saját határain belül is garantálja a versenyképességet és a stabilitást?
Melyek a fő kihívások?
Európa gyógyszeripara és biotechnológiai ágazata a kereskedelem és a kutatás globális pillére. A gyógyszeripar nélkül az EU 147 milliárd eurós kereskedelmi többlete 47 milliárd eurós hiánnyá fordulna az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA) szerint.
Az ágazat évente mintegy 55 milliárd eurót fektet be kutatás-fejlesztésbe (K+F), és körülbelül 320 milliárd euró értékű exportot termel, így az EFPIA szerint ez a legnagyobb egyedi hozzájáruló az EU kereskedelmi többletéhez.
Ám a friss elemzések azt mutatják, hogy Európa tért veszít.
Az elmúlt két évtizedben a régió a K+F-beruházásokban meglévő globális részesedésének mintegy 25 százalékát elveszítette. 2010 és 2022 között az uniós gyógyszeripari K+F évi átlagban 4,4 százalékkal bővült, szemben az Egyesült Államok 5,5, illetve Kína 20,7 százalékos növekedésével.
A Draghi-jelentés a gyógyszeripart és a biotechnológiát azon tíz stratégiai ágazat egyikeként jelölte meg, amelyekben Európának beruháznia kell, és vissza kell nyernie versenyképességét.
Mit tesz az EU?
Az Európai Unió több jogalkotási és szabályozási kezdeményezéssel reagált, többek között:
Az uniós biotechnológiai törvény, amelynek célja olyan keret kialakítása, amely segíti a biotechnológiai fejlesztéseket abban, hogy gyorsabban jussanak piacra, és ezzel javítja a blokk versenyképességét.
Ezzel párhuzamosan az uniós gyógyszerjogszabályok átfogó reformja két évtized gyógyszerszabályait írja át. Az új keretrendszer meghosszabbítja a szabályozási védelmi időszakokat, hogy ösztönözze a vállalatokat a gyártásra és a forgalmazásra Európában.
Végül a kritikus gyógyszerekről szóló törvény célja az alapvető fontosságú gyógyszerek ellátásának biztosítása és a függőségek csökkentése.
Hogy elegendőek-e az uniós eszközök, az lesz a március 17-i Euronews Egészségügyi Csúcs egyik központi kérdése, ahol az iparág, a közintézmények, a kutatóközpontok és a civil társadalom egészségügyi szakértői vitatják meg Európa útját az orvosi szuverenitás felé.
