Egyszerű agytornák csökkenthetik az Alzheimer-kór kockázatát.
Az élethosszig tartó tanulás és a szellemi kihívást jelentő tevékenységek egy új tanulmány szerint segíthetnek késleltetni az Alzheimer-kórt, és lassítani a kognitív hanyatlást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik rendszeresen végeznek szellemi tevékenységeket – például olvasnak, írnak, idegen nyelvet tanulnak, sakkoznak, rejtvényt fejtenek vagy múzeumba járnak –, kisebb valószínűséggel válnak demenssé.
„Ezek a tevékenységek úgymond megnyújtják az agyat és a gondolkodást, különböző kognitív rendszereinket használjuk közben” – magyarázta Andrea Zammit, a chicagói Rush University Medical Center neuropszichológusa, a tanulmány vezetője.
Azok számára sem késő, akik korábban nem végeztek – Zammit szavaival élve – szellemileg gazdagító tevékenységeket; a kutatók szerint bármikor el lehet kezdeni. A középkorúság időszaka különösen fontos időszak lehet az agy egészségének megőrzése szempontjából.
A tudósok a szellemi frissesség megőrzésének széles skáláját vizsgálják, a zenetanulástól a madármegfigyelésen át az agyedző játékokig.
„Nem egyetlen tevékenységről van szó. Sokkal inkább arról, hogy mindenki találjon számára jelentéssel bíró, szenvedélyesen végzett elfoglaltságokat” – mondta Zammit, aki szerint ezekhez érdemes kitartóan ragaszkodni, nem csak alkalomszerűen kipróbálni őket.
A fizikai egészség is kulcsfontosságú az agy egészsége szempontjából. Ezért ajánlják a szakértők az izzasztó testmozgást, a vérnyomás kordában tartását, a pihentető alvást, sőt az idősebb korban kapott védőoltásokat is.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
Zammit élethosszig tartó tanulást vizsgáló kutatásába csaknem 2 000, 53 és 100 év közötti idősebb felnőttet vontak be, akiknél a vizsgálat kezdetén még nem állt fenn demencia, és akiket nyolc éven át követtek nyomon.
A kutatók kikérdezték őket arról, milyen oktatási és egyéb szellemi tevékenységeket végeztek fiatal-, közép- és időskorukban, és egy sor neurológiai tesztnek is alávetették őket.
Később néhányuknál Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. A betegség azonban mintegy öt évvel később jelent meg azoknál, akik a legtöbb élethosszig tartó tanulásról számoltak be, mint azoknál, akiknél ez a legkevesebb volt – számolt be a kutatócsoport a Neurology. folyóiratban.
A középkorban és az időskorban végzett intenzívebb szellemi tevékenység szintén lassabb kognitív hanyatlással járt együtt.
A kutatók megvizsgálták annak a 948 résztvevőnek a boncolási eredményeit is, akik a vizsgálat ideje alatt hunytak el. Még azoknál is, akiknek az agyában az Alzheimer-kór jellegzetes elváltozásai voltak láthatók, a szellemileg „gazdagabb” életet élőknek jobb volt a memóriájuk és a gondolkodási képességük, és a haláluk előtti időszakban lassabb romlást tapasztaltak.
Ezt a jelenséget nevezik a tudósok kognitív tartaléknak. Ez arra utal, hogy a tanulás erősíti az agy különböző területei közötti idegi kapcsolatokat, így az ellenállóbbá válik, és jobban képes kompenzálni az öregedés vagy a betegségek okozta károsodást.
A Rush University vizsgálata nem tud ok-okozati összefüggést bizonyítani, csupán azt mutatja, hogy kapcsolat van a szellemi ingerek és a demencia kockázata között. Más kutatások is hasonló eredményekre jutottak, például azok, amelyek az agy egészségét a hangszeres zenéléssel hozzák összefüggésbe.
Külön kutatások vizsgálják az agy „gyorsasági tréningjét” is, olyan online programokkal, amelyekben a felhasználóknak egyre több zavaró tényező mellett kell gyorsan felismerniük a képernyőn megjelenő képeket.
A mostani kutatások hátterében az áll, hogy a demencia terhe világszerte tovább nő. Világszerte több mint 57 millió ember él a betegséggel, köztük mintegy 9,8 millió Európában. Ez a szám a következő évtizedekben várhatóan tovább emelkedik.
Az Alzheimer’s Disease International adatai szerint évente több mint 10 millió új demenciás esetet diagnosztizálnak, ami nagyjából egy új esetet jelent 3,2 másodpercenként.