Vanuatu azt szeretné, ha márciusban szavaznának ENSZ-klímajóvátételi tervéről, de a Trump-kormány arra biztatja az országokat, hogy ellenezzék.
Egy apró csendes-óceáni szigetállam arra próbálja rávenni az ENSZ-t, hogy kényszerítse klímakártérítés fizetésére azokat az országokat, amelyek nem lépnek fel a kibocsátások ellen. Vanuatu kezdeményezése, amelyről legkésőbb március végéig szavazhatnak, riadóztatta a Trump-kormányzatot, amely most lázasan próbálja megakadályozni az elfogadását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az e héten valamennyi külföldi amerikai nagykövetséghez és konzulátushoz eljuttatott útmutatóban a külügyminisztérium közölte, hogy „határozottan ellenzi” az ENSZ Közgyűlésében megvitatott javaslatot, és annak elfogadása „komoly fenyegetést jelenthetne az amerikai iparra nézve”.
Az Egyesült Államok arra ösztönzi a többi országot, hogy érjék el a határozattervezet visszavonását; a dokumentumot a 193 tagú Közgyűlésben terjesztik. A javaslat az ENSZ legfelsőbb bíróságának, a Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) tavaly júliusban kiadott mérföldkőnek számító tanácsadó véleményéből indul ki.
„Donald Trump elnök nagyon egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: szerinte az ENSZ és a világ számos országa teljesen letért a helyes útról, és a klímaváltozást a világ legnagyobb fenyegetéseként állítja be” – áll a kedden (február 10-én) kiküldött, az Associated Press hírügynökség által megszerzett táviratban.
Ez a Trump-kormányzat legutóbbi lépése annak érdekében, hogy eltávolítsa az Egyesült Államokat a klímaváltozás elleni küzdelemtől otthon és világszerte. A múlt héten a kormány visszavont egy tudományos megállapítást, amely hosszú időn át az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozására irányuló amerikai lépések központi jogalapja volt. Az Egyesült Államok múlt hónapban azt is bejelentette, hogy kilép az ENSZ azon egyezményéből, amely a nemzetközi klímatárgyalások keretét adja.
Mit mond a Nemzetközi Bíróság klímaügyben hozott döntése?
Vanuatu, sok más szigetállamhoz hasonlóan, a klímaváltozás miatt a puszta túléléséért aggódik. Tavaly nyáron az ország által vezetett, évek óta tartó lobbitevékenység végül történelmi jelentőségű tanácsadó vélemény kiadásához vezetett az ENSZ legfelsőbb bíróságán.
A testület kimondta, hogy a „tiszta, egészséges és fenntartható környezethez” való jog emberi jog, és ha az országok nem tesznek „megfelelő lépéseket az éghajlati rendszer védelmére”, akkor megsérthetik a nemzetközi jogot.
A bíróság azt is rögzítette, hogy az éghajlatváltozás hatásai által sújtott országok jogosultak lehetnek kártérítésre.
Az ENSZ valamennyi tagállama, köztük a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátók, például az Egyesült Államok és Kína is, részese a bíróság statútumának. A vélemény ugyan nem kötelező erejű, mégis fordulópontként ünnepelték a nemzetközi klímajogban.
A határozattervezet kinyilvánítja az elszántságot, hogy a Nemzetközi Bíróság megállapításait „kézzelfogható, többnemzetű intézkedésekké” ültessék át, és felszólít minden államot és regionális szervezetet, hogy tartsák be az éghajlatváltozással kapcsolatos, a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeiket.
A javaslat többek között egy nemzeti klíma-akcióterv elfogadását irányozza elő a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatti szinten tartása érdekében; a fosszilis energiahordozók felkutatására, kitermelésére és hasznosítására adott támogatások fokozatos kivezetését; valamint felszólítja a jogsértő országokat, hogy „a károkat teljes mértékben és haladéktalanul térítsék meg”. A javaslat egy Nemzetközi Kárnyilvántartás létrehozását is előirányozza a bizonyítékok és kártérítési igények rögzítésére.
„Gyakorlati menetrend az elszámoltathatósághoz”: Vanuatu márciusi szavazást szeretne
Odo Tevi, Vanuatu ENSZ-nagykövete – aki elmondta, hogy szigetországa azt szeretné, ha legkésőbb március végéig szavaznának a határozatról – hangsúlyozta, hogy az biztosítaná: a Nemzetközi Bíróság döntésének egyértelmű üzenete „megerősíti a globális klímafellépést és a multilaterális együttműködést”.
Louis Charbonneau, a Human Rights Watch ENSZ-igazgatója pénteken (február 13-án) a tervezet támogatására szólított fel, és azt mondta, „a kormányoknak eleget kell tenniük kötelezettségüknek”, és az emberi jogok védelméhez világszerte a környezet védelmén keresztül kell hozzájárulniuk.
„A felelős kormányoknak nem szabad hagyniuk, hogy megfélemlítsék őket azok, akik elutasítják a globális tudományos konszenzust, és továbbra is a káros fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelést támogatják” – tette hozzá.
Noha a Közgyűlés határozatai sem kötelező erejűek, a Nemzetközi Bíróság leszögezte: a klímaválság kezelését célzó cselekvés nemzetközi kötelezettség.
„A határozat arra tesz kísérletet, hogy a Nemzetközi Bíróság kulcsfontosságú jogi normákról adott értelmezését gyakorlati útitervvé alakítsa az államok elszámoltathatóságára nézve, ami várhatóan politikai ellenállást vált ki a magas jövedelmű, nagy kibocsátó országok részéről, amelyek tartanak történelmi felelősségüktől és pénzügyi kötelezettségeiktől” – áll Candy Ofime, az Amnesty International klímaigazságossági kutatójának és jogi tanácsadójának február 13-i közleményében.
Más országok is osztoznak az amerikai aggályokban a tervezettel kapcsolatban?
A külügyminisztériumi távirat tervet vázol fel arról, hogy az Egyesült Államok más országokat is arra kérjen: vegyék rá Vanuatut, hogy péntekig – amikor megkezdődtek az informális konzultációk – vonja vissza a tervezetet, amely az amerikai kormány szerint „még a bírósági véleménynél is problémásabb”.
A távirat szerint más, a Hetek csoportjába tartozó gazdasági nagyhatalmak, valamint Kína, Szaúd-Arábia és Oroszország is jelezték az amerikai ENSZ-képviseletnek, hogy osztoznak az amerikaiak aggodalmaiban a tervezet bizonyos „aspektusaival” kapcsolatban.
„Ez az ENSZ-közgyűlési határozat újabb példája az ENSZ túlterjeszkedésének, és része annak a szélesebb mintázatnak, amelyben spekulatív klímamodelleket próbálnak felhasználni állítólagos jogi kötelezettségek fabrikálására, bűnbakkeresésre és alaptalan követelések ösztönzésére, valamint olyan emberi jogi kötelezettségek levezetésére, amelyekhez az államok nem járultak hozzá” – áll a táviratban, amely arra utasítja az amerikai diplomatákat, hogy ezt használják beszédpontként más országok képviselőivel folytatott megbeszéléseiken.
Számos vezető tudós folyamatosan arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás áll a háttérben egyre gyakoribbá váló, halálos áldozatokat követelő és súlyos gazdasági károkat okozó szélsőséges időjárási eseményeknek, köztük az áradásoknak, aszályoknak, erdőtüzeknek, heves esőzéseknek és a veszélyes hőségnek.