A hóbagoly eltűnt Svédországból, ami azt jelenti, hogy 20 év óta először az ország hivatalosan elveszített egy madárfajt.
A hóbagoly talán az egész bolygó egyik legikonikusabb madara, a természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jövője veszélyben forog.
A faj sarki vagy arktikus bagolyként is ismert, feltűnően fehér tollazatáról és élénksárga szemeiről híres. Kivételes vadászok: vastag hórétegeken át is a mélybe vetik magukat, hogy elkapják zsákmányukat, és alegzordabb időjárási körülményeket is éveken át képesek elviselni.
A hóbagolyt gyakran a Harry Potter-franchise Hedvig nevű szereplőjével hozzák összefüggésbe, aki a varázsló hűséges társa és leveleinek kézbesítője volt. A valóságban azonban ezeknek a madaraknak nem ilyen könnyű az életük.
A hóbagolyt kihaltnak nyilvánították Svédországban
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legutóbbi, 2021-es értékelésében a hóbagolyt világszinten „sebezhetőnek” minősítette. Arra figyelmeztet, hogy az állomány jelentősen megfogyatkozott; becslésük szerint a vadonban már csak nagyjából 14 000 és 28 000 egyed él.
A fajt évek óta vadászták és ölték, akár preparálás, akár gasztronómiai különlegességek miatt. Az erdőirtás és az emberi infrastruktúra (például lakóparkok és utak) szintén elpusztította élőhelyeiket, és megzavarta a költési időszakokat.
Európában a faj jelenleg „nem veszélyeztetett” besorolású. Ezt az értékelést azonban 2020. december 18. óta nem frissítették.
Svédországban a hóbaglyok évszázadok óta rendszertelenül költenek. A természetvédelmi szervezet BirdLife International szerint az 1970-es években több száz hóbagolypár nevelte fiókáit az ország hegyeiben.
Jelenlétük a svéd északi vadon erőteljes szimbólumává vált. 2015 óta azonban a hóbaglyok látszólag eltűntek.
A BirdLife azt közölte, hogy az elmúlt évtizedben nem észleltek sem új fiókákat, sem költésre utaló jeleket, ezért a hóbagolyt regionálisan kihaltnak nyilvánították.
Hogyan vált a klímaváltozás a hóbagoly legnagyobb fenyegetésévé
Bár több tényező is hozzájárult a faj hanyatlásához, a természetvédők szerint a legnagyobb fenyegetést a gyorsuló klímaválság jelenti.
A BirdLife így magyarázza: „A melegebb telek több esőt és kevesebb havat hoznak, és ezzel tönkreteszik azokat a hótunneleket, amelyek nélkül a lemmingek, a hóbagoly fő tápláléka, nem tudnak túlélni.”
„Ezek nélkül az apró rágcsálók nélkül a baglyok nem maradnak életben. Ahogy pedig az Északi-sarkvidék melegszik, eltűnnek azok a tájak is, amelyekre a hóbaglyok támaszkodnak.”
Az Arktisz a globális átlagnál akár négyszer gyorsabban melegszik, miközben a hőt csapdába ejtő kibocsátások továbbra is a légkörbe jutnak.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint 2024 októbere és 2025 szeptembere között a térség hőmérsékletei 125 éve nem látott csúcsot értek el, az elmúlt évtized pedig a mérések kezdete óta a legmelegebb volt.
A szervezet szerint az eltűnés figyelmeztetésül szolgál arra, milyen gyorsan változnak az arktiszi ökoszisztémák, ugyanakkor úgy véli, „még van remény”, hogy a hóbagoly visszatér Svédországba.
A szervezet hozzátette: „Jövője azonban attól függ, milyen döntéseket hozunk, és mennyire vagyunk hajlandók megóvni a természetet és lakóit.” „Most kell lépnünk, a természet nem várhat.”