Újabb heves esők fenyegetnek pusztítással Ázsiában: egyre erősebbek az erdőirtás elleni fellépésre szólító hangok
Átfedő trópusi viharok és felerősödött monszunrendszerek pusztító csapást mértek egész Ázsiára, a mentőcsapatok pedig továbbra is versenyt futnak az idővel, hogy elérjék az elszigetelt túlélőket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A múlt héten napokon át tartó, rekorddöntő esőzések és viharos áradások okoztak katasztrofális árvizeket és földcsuszamlásokat Srí Lankán, Indonéziában, Thaiföldön, Malajziában és Vietnámban. Több ezer otthon semmisült meg, az utak pedig percek alatt hömpölygő sárrétekké változtak; az emberek háztetőkbe vagy fákba kapaszkodva próbálták menteni az életüket.
A halálos áldozatok száma már meghaladta az 1600-at, de a térségben még mindig több száz embert tartanak nyilván eltűntként. Az ENSZ szerint ez az egyik leghalálosabb időjárási eseménysor, amelyet Dél- és Délkelet-Ázsia az elmúlt években megtapasztalt.
Miközben három trópusi időjárási rendszer, köztük a Ditwah és a Senyar ciklon ütközése valószínűleg a klímaváltozás táplálta, környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a féktelen erdőirtás súlyosbította a tragédiát.
Ázsia halálos árvizei: okolható-e az erdőirtás?
A következő napokban további heves esőzések várhatók Indonézia-szerte – a legsúlyosabban érintett térségek egyikében –, amelyek várhatóan Észak-Szumátra, Nyugat-Szumátra és Aceh tartományait sújtják majd. Itt a lakosok még mindig nem hevertek magukhoz az árvizek után, súlyos élelmiszerhiánnyal és ivóvízellátási gondokkal küzdenek.
A WALHI, Indonézia legnagyobb és legrégebbi környezetvédelmi civil szervezete úgy véli, hogy a katasztrófát a fontos ökoszisztémák átalakulása miatti egyre nagyobb ökológiai sérülékenység idézte elő, amit a klímaválság tovább súlyosbított.
„Ez a katasztrófa nem pusztán természeti jelenség, hanem olyan ökológiai válság, amelyet a mulasztó és mindent megengedő kormányzati politika idézett elő” – mondja Ahmad Soilhin, a WALHI Aceh munkatársa.
„Ezek az ismétlődő árvizek az évek óta féktelenül hagyott erdőirtások, a pálmaolaj-ültetvények terjeszkedése és az illegális aranybányászat felhalmozódó következményei.”
Erdőirtás Indonéziában
2016 és 2025 között megdöbbentő módon 1,4 millió hektárnyi területet irtottak ki Acehben, Észak- és Nyugat-Szumátrán, több mint 600 vállalat tevékenysége nyomán.
Az erdőket sokféle okból vágták ki, többek között bányászati engedélyek, pálmaolaj-ültetvények, valamint geotermikus, víz- és kisvízerőművi projektek miatt.
Aceh tartományban 954 vízgyűjtő terület található (olyan földterület vagy vonulat, amely elválasztja az egymástól különböző folyókba, medencékbe vagy tengerekbe tartó vizeket). A WALHI szerint ezek 60 százaléka erdős térségben fekszik, és közülük 20 kritikus.
Többségüket azonban jelentős erdőirtás érte. A Krueng Trumon vízgyűjtő például több mint 50 ezer hektárt foglal magában, ám az elmúlt években csaknem a fele (43 százaléka) elvesztette erdőborítását. Ma már kevesebb mint 31 ezer hektár maradt érintetlen.
Erdők: védelem az árvizek ellen
Az erdők létfontosságúak a árvízvédelem szempontjából: hatalmas szivacsként viselkednek, lassítják a víz áramlását és csökkentik a lefolyó víz mennyiségét.
A fák több vizet párologtatnak el, mint bármely más növénytípus, és a legjobb természetes védvonalak közé tartoznak az árvizek ellen. A Brit Columbia Egyetem kutatói szerint az úgynevezett tarvágás – amikor minden fát kivágnak – nemcsak növeli az árvízkockázatot, hanem egyenesen „felpörgetheti” azt.
Egy, az év elején megjelent tanulmányban (forrás: angol)a tudósok azt találták, hogy egyes vízgyűjtőkben a tarvágás után az árvizek akár 18-szor gyakoribbá és több mint kétszer olyan súlyossá váltak. Ezek a hatások több mint négy évtizeden át fennmaradhatnak.
Felhívás Indonéziának: rendezze az erdőgazdálkodást
Ázsia halálos árvizei egyre hangosabb követeléseket váltottak ki, hogy az indonéz kormány lépjen fel keményebben az erdőirtás ellen.
Rangga Adiputra, a 31 éves tanár, akinek nyugat-szumátrai otthonát elsodorta az ár, Padang város peremén élt. A falu fölötti hegyoldalakat illegális fakitermelés csúfította el.
„Arra van szükségünk, hogy a kormány kivizsgálja és rendbe tegye az erdőgazdálkodást” – mondta Adiputra az AP hírügynökségnek. „Nem akarjuk, hogy ez a súlyos áldozatokkal járó katasztrófa megismétlődjön.”
Környezetvédők szerint az, hogy folyók által sodort fatönkök jelennek meg a vizekben, „csak erősíti a gyanút”, hogy az erdők kizsákmányolása továbbra is zajlik.
„Ezekből a tényekből egyértelműen látszik, hogy a mostani ökológiai katasztrófát állami tisztviselők és vállalatok okozták” – mondja Uli Arta Siagian, a WALHI országos erdő- és ültetvényprogramjának képviselője.
„Ezért az állami tisztviselők felelőssége, hogy felülvizsgálják minden vállalat engedélyeit Indonéziában, különösen azokat, amelyek fontos és kritikus ökoszisztémákra vonatkoznak. Ha engedélyeket kell visszavonni, akkor ezt meg kell tenni.”
A kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy felelősségre vonja az erdőirtásért felelős szereplőket; a környezetvédők szerint nem az adófizetőknek kellene viselniük a vízgyűjtők erdőinek helyreállítási költségeit.
„Óriási hasznot húztak a természet kizsákmányolásából, itt az ideje, hogy a helyreállításért is ők viseljék a felelősséget” – teszi hozzá Siagian.
A hatóságok visszautasították az illegális fakitermelésre vonatkozó vádakat.