A kutatás egybeesik azzal, hogy Olaszországban és Európa-szerte közösségek a természetvédelmi erőfeszítések nyomán visszatérő medveállományokkal küzdenek.
Az olasz medvék, amelyek falvak közvetlen közelében élnek, kisebbé és kevésbé agresszívvá fejlődtek, derül ki egy új tanulmányból.
A Molecular Biology and Evolution folyóiratban megjelent cikk az appennini barnamedvét vizsgálta, amely Közép-Olaszországban csak kis, elszigetelt populációként fordul elő.
Nagyjából 2 000–3 000 évvel ezelőtt ez a populáció az emberekkel való érintkezés nyomán elkülönült más európai barnamedve-populációktól.
A kutatás akkor született, amikor Olaszországban és Európa-szerte a közösségek a természetvédelmi erőfeszítések nyomán ismét gyarapodó medveállományokkal küzdenek.
Az appennini barnamedvék kisebbé és kevésbé agresszívvá fejlődtek
Az appennini barnamedve a római kor óta elszigetelten él Közép-Olaszország hegyeiben.
„A visszaesésnek és az elszigetelődésnek egyik fő oka feltehetően az erdőirtás volt, amely a mezőgazdaság terjedésével és Közép-Olaszországban a növekvő népsűrűséggel járt együtt”, mondta a tanulmány vezető szerzője, Andrea Benazzo.
Ma az appennini barna medvék a tanulmány szerint jellegzetes fenotípusos különbségeket mutatnak más barnamedve-populációkhoz képest.
Testük kisebb, fejük és arcuk egyedi vonásokat mutat, viselkedésük pedig kevésbé agresszív, mint az európai, észak-amerikai és ázsiai barnamedve-populációké.
Az olasz barnamedvék viselkedésének változásait az emberekkel való érintkezés okozta
Az új kutatás arra összpontosított, hogy az emberekkel való szoros érintkezés miként hajtotta ezeket az evolúciós változásokat.
A kutatók magas minőségű, kromoszómaszintű referencia-genomot hoztak létre, és egyedek mintájából teljes genomokat újraszekvenáltak.
A kutatók az appennini barnamedve genomját összehasonlították egy nagyobb, Szlovákiában élő európai populációéval, valamint korábban publikált amerikai barnamedvék genomjaival.
Ezt követően jellemezték a genomikai sokféleséget, és azonosították azokat az alkalmazkodási jeleket, amelyek kifejezetten erre a populációra jellemzőek. Az appennini barnamedvék genomikai sokfélesége csökkent, beltenyésztettségük pedig nagyobb volt, mint más barnamedvéké.
„Még érdekesebb, hogy kimutattuk: az appennini barnamedvékben szelekciós nyomok is megfigyelhetők az agresszivitás csökkenésével összefüggő géneknél”, tette hozzá Giulia Fabbri, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók szerint eredményeik alátámasztják azt a hipotézist, hogy az ember által kiváltott szelekció még a kis, hosszú ideje elszigetelt populációkban is elősegítette a viselkedésbeli változásokat.
Ez csökkentette a konfliktusokat, és hozzájárult egy nagytestű emlősfaj hosszú távú fennmaradásához és az emberekkel való együttéléshez.
Közösségek küzdenek a visszatérő medveállományokkal
Bár az emberekkel való érintkezés genomikai eróziót okozott az appennini barnamedvékben, növelve a kihalás kockázatát, ugyanakkor olyan viselkedésbeli változásokat is eredményezett, amelyek megkönnyítették az együttélést.
„Eredményeink általános üzenete világos: az ember és a vadon élő állatok közötti kölcsönhatások gyakran veszélyeztetik egy faj fennmaradását, de a konfliktusokat mérséklő tulajdonságok evolúcióját is elősegíthetik”, mondta Giorgio Bertorelle, a vizsgálatban részt vevő másik kutató.
„Ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenységek által erősen és negatívan érintett populációk is hordozhatnak olyan genetikai variánsokat, amelyeket nem szabad felhígítani, például visszatelepítéssel.”
Észak-Olaszországban a hatóságok vitáznak az állatvédő aktivistákkal arról, mit tegyenek a növekvő alpesi barnamedve-populációval. A faj egykor csaknem kihalt, de egy európai uniós finanszírozású projektnek köszönhetően újra megerősödött.
Bár ez jó hír a természetvédelem számára, azt is jelenti, hogy egyre több medve kerül kapcsolatba az emberekkel, olykor tragikus következményekkel.
2023-ban egy JJ4-ként azonosított, 17 éves nőstény megölt egy futót. 2020-ban már megsebesített egy apát és fiát, akik a régióban sétáltak.
Hasonló a helyzet Görögország északnyugati részének egyes vidékein is, ahol a vadászati tilalom nyomán a medvék visszatértek.
A gazdák és a vidéki területek lakói szerint mostanra megélhetésükért, sőt egyes esetekben a biztonságukért is aggódnak.